Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1904

49 szintén el volt keseredve a nép egyrészt az elviselhetetlen terhek miatt, másrészt a prédikátoroknak könyörületnélküli üldözése folytán. A nép elkeseredettsége először Tirolban tört ki borzasztó lázadásban,

1 melynek hullámai csakhamar körülzajongták az Innsbruckban székelő Ferdinándot.- A lázadás 1525. május 10-én ütött ki Brixenben

:

!, hol már 1520-ban is parasztzavargások

4 voltak. A kormány abszolutisztikus törekvéseitől, az idegen kereskedötársulatoktól, a római jog behozatalától, a prédikátoroktól, a Tirolban is feltűnő ujrakeresztelőktől s a megismert tizenkét artikulustól felingerelt

5 paraszttömegek elemi erővel zudultak a brixeni, a trienti püspökök, a német-rend és a nemesség birtokaira, ugy, hogy a kormány majdnem tehetetlen volt velük szemben. Itt is megtaláljuk a zsidó uzsorások elleni gyűlöletet, különösen a déltiroliaknál, akik akárhányszor megostromolták a zsidók házait.'

5 Qaismayr is, a brixeni püspök korábbi titkárja, a parasztok közé állt ugyanolyan hivatással, minőt Hipler, Weigand, Hubmaier és Schappeler a maguk körében töltöttek be

7; székhelye Meranban volt, főemberei Maier és Pászler voltak. 1526. elején megjelent »Landesordnung«-ja, erről azonban más helyen. A tiroli lázadást követte a stájer hegyi lakósok lázadása, melyben legbuzgóbbak a schladmingi és aussei bányászok 1 Janssen II. 482. 483. Bezold 484. Zi.nmermann 551—562. Ranke II. 144. 2 Zimmermann 562. 1 Bezold 484. 4 Zimmermann 553. 5 V. ö. Bezold 485. Zimmermann 553. 554. 6 Bezold 489. 7 Zimmermann 558.