Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1904

47 tok egy szűkebb bizottsága 1525. májusában a birodalom egyházi és politikai átalakításán itt alkotta meg a szenvedélyek viharában még megállni tudó Hipler nevezetes reformtervezetét,

2 melynek alapja 111. Frigyes úgynevezett reformációja; erről azonban másutt. Heilbronnból egy nagy csapat Stuttgartba ment, ahonnan Württemberg osztrák kormánya már a parasztok közeledésének hirére elmenekült;

3 más csapatok, megerősödve a Hall birodalmi város területéről és a Limburgből jövő felkelőkkel, Ulrik, illetve tanácsosa Fuchsstein bátorítására Württemberg többi részében garázdálkodtak

4; a felkelők a Hohenstaufok sirját is felforgatták, egy más csapat, a gmündi felkelők pedig Hohenstaufen császári várat is felégették.

3 Az öhringeni felkelők élén Claus Salb'

1 vette ki részét a pusztításból. A württembergi felkelés átcsapott Badenbe és a speieri püspökségbe

7 is ; Durlach város a felkelőkhöz csatlakozott, Bruchsalt bevették, a badeni örgrőfnak, a beteg Kristófnak fiát, Ernőt, mert kívánságaikba nem egyezett bele, elűzték és várait feldúlták, majd a pfalzi választófejedelemséget pusztították, hol a választó egyezségre lépett velük, megígérve sérelmeiknek a tizenkét artikulus alapján való elin1 Ranke II. 142. 2 Bezold 493. 494. 3 Janssen 11. 508. 4 V. ő. Janssen II. 509. V. ö. Zimmermann 482—502. Feuerbacher württembergi parasztvezér szintén korcsmáros volt, mint Metzler. Bezold 483. 5 Janssen II. 509. 6 Janssen II. 437. 7 Zimmermann 468 -482. Janssen II. 510. Speiert lásd Sartorius 178—180.