Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1904

15 a máglyára dobját és dudáját, s elégette, jelezve, hogy a világi élettől most elfordul és szent célt szolgál az Isten anyjának meghagyásai szerint, ki mint mondá neki megjelent és prófétájává választotta. Ezen »magasabb hivatásból« prédikálta a népnek Isten jövendő országát, melyben sem pápa, sem császár nem lesz, sem papi, sem világi uralom és megszűnik az emberek közti különbség. Követelte az adók, földbér és vámok megszüntetésén kívül még az erdők, vizek, rétek és vadászat közösségét. Hirdette, hogy a papok és urak vagyonát fel kell osztani a községek közt; szerinte egyiknek sem volt szabad többel rendelkeznie, mint a másiknak és mindenki tartozott a másik testvérévé lenni. Hirdette, hogy a papok nemsokára megöletnek és a fejedelmeknek és uraknak napszámért kell dolgozniok.

1 Isten szavának, tiszta evangéliumnak vélték a parasztok Bőheim »testvéri egyenlőségét«,

2 minek következtében nagy volt híveinek száma különösen a bajorok, schwabeniek, elzásziak, rheingauiak, wetterauiak, szászok és hesseniek között. Bőheim elfogatván, Würzburgba vitetett

1' és a máglyára való lépéséig nyakasan hirdette tanait ; a pórokat pedig, kik a »szent ifjút« meg akarták szabadítani, visszaverték. így Bőheim mozgalmát elnyomták, de tanai ' Bőheim »tanításait« lásd Janssen II. 400. Zimmermann 10. Bezold 152. Oechsle, Beitríige zur Qeschichte des Bauernkrieges in den sehwábisch-frankischen ürenzlanden, 34. Roscher, Geschichte der Nationaloekonomik in Deutschland, 84. 2 Fivéreknek és nővéreknek hívták egymást és megosztották egymással pénzüket. Bőheim szent hirébe jött; versenyeztek, hogy ruhájának egy-egy darabját megszerezhessék. 3 Zimmermann 12.