Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1904

13 pártja követeléseit artikulusokban

1 adta ki. Követelték, hogy legyen szabad a halászat, vadászat; töröltessék el az eddig fennálló és érvényben lévő jog, mert Isten törvényeivel ellenkezik ; semmisüljön meg minden adó és teher ; az igazságszolgáltatásban történjék minden az isteni jog szerint. Mindnyájan testvérek legyenek és egyik se legyen a másiknak alattvalója. Ezek teszik az első lépést a parasztosztály szabadságához. A papok vagyontalanságán és az isteni törvény »áthágóinak« megbüntetésén kívül kö1 V. ő. Hergenrőther II. 889. -- V. ö. Bezold 124. -- Bezold, Zur Geschichte des Husitenthums. — Ami a Huszita-lázadás eredményét illeti, borzasztó proletariátus keletkezett és a parasztok a legnyomasztóbb rabságba kerültek. Vezéreik, a »megszabadítók« csak Ígérték nekik az egyenlőséget, az adók megszüntetését, a szabad halászatot, vadászatot és az erdőt, csak hitegették a becsapott parasztokat, hogy megkapják a király, a papok és urak birtokait. Épen e vezérek lettek az elbolondított néptömeg elnyomóivá és zsarnokaivá ; úgy bántak a parasztokkal, mint ^becstelen rabszolgákkal". V. ö. Janssen II. 396. -- A huszitizmus vallási tekintetben az utraquisztikus egyházat hozta létre (v. ö. Bezold 127. — Hergenröther II. 889.), szociális és politikai téren pedig a jólét megsemmisülését és a népnek az oligarcháktól való leigázását. A virágzó Csehország nyomorúságos időket élt át, a szegénység növekedett, a huszita csehek gúnyolódás tárgyaivá lettek. Janssen II. 397. — Tanaik ugyanis minden emberi kultúrát megsemmisítettek, az emberiség vezetését megszüntették ; miattuk a királyok, fejedelmek, a polgárok nem lehettek biztonságban, senki még saját házában sem. Ezen eretnekség nemcsak a hitet és egyházat üldözte, hanem az egész társadalmat fenekestöl felforgatta. És e tan — szomorú következményei mellett is — tovább terjedt. Eltekintve attól, hogy Sickingen és Hutten egy évszázaddal később a huszitákéhoz hasonló tervekkel foglalkoztak, tudnunk kell, hogy német kalandorok, vad katonák, rablók tömegesen szolgáltak a huszita csapatokban és hazájukba elvitték a rettenetes tanokat. Ezek az isteni törvénynek »védelmezői«, kik raboltak, gyilkoltak, voltak a legbuzgóbb hirdetői a huszita-szociálisztikus tanoknak és hirdették azokat Szilézia, Szászország és Frankén városaiban és falvaiban. V. ö. Zőllner 72 —75. -- Prédikátorok is terjesztették a huszitizmust. 1447-ben Müller Frigyes huszita prédikátort, ki Windsheimben és Rothenburgban •tanított*, elfogták és Würzburgba vitték. Bensen, Geschichte des Bauernkriegs in Ostfranken, 42.