Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1903

62 az igazságosságot és szeretetet, hogy mások fogyatkozásait enyhén, a saját hibáit pedig szigorúan Ítélje meg és sohase vonja meg részvétét a szenvedő embertársától. Nincs igazságtalanabb és rútabb, mint a szülőket háládatlansággal elkeseríteni, nincs szebb és boldogítóbb, mint jóviselettel a szülőknek örömkönnyekben kifakadó áldását megnyerni. Aki a sors adományaival fiatal korában könnyelműen bánik, a drága időt ós öröklött vagyont meggondolatlanul elfecsérli, az későbben keservesen fogja megbánni, talán meg is siratni a veszteséget. Kerülni kell az irigységet, mások jelességei csak ösztönül szolgáljanak a nagyobb szorgalomra. Ha pedig majd a polgári kötelesség szigorú szava munkát, erőt, talán életet kiván, ne legyen semmi késedelem, mert első és legszentebb a haza. Ennek a nemes godolkodású férfiúnak bölcsesége mellett tiszta fénnyel ragyog a szerénysége is, amely egész életén keresztül nem változott. Habár országgyűlési képviselő és l848-ba,n igazságügyi miniszter is volt, nem tartott magára nézve elfogadhatónak más címzést mint tekintetes. Mikor előfizetett Kossuth Lajos hírlapjára ós a kiadó a címszalagon »Magyarország táblabírája« felirattal küldötte neki a lapot, e miatt panaszkodott Kossuthnak irt levelében azon kéréssel: Mondd meg Landerernek (a kiadónak) vagy azon emberének, aki felügj^el a címzésekre, hogy hagyjon fel ezen éretlen tréfával. Mikor