Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1901

6 Ám Tompa költészetének vallásos elemeit bővebben ő sem vizsgálja, sem itt, sem a Beőtliyféle Képes Magyar Irodalomtörténetben.

1) Tolnai Lajos pedig, ki Tompa költészetét a legtöbb oldalról méltatta és legeredetibb felfogással ismertette, a költészetén uralkodó »kenetességet és érzelgést* a biblia rovására irja, mert szerinte Tompa »a Károlyi Gráspár-fóle gyönge bibliafordítás ódon, tudákos és épen nem a nép ajkáról vett jelzőit, fordulatait*

2) sokszor alkalmazza. Tolnai még tovább megy s azt mondja, hogy »arra a tömérdek allegóriára is a theologia csábította Tompát. «

3) Látni való, hogy Tolnai liite szerint a biblia Tompa költészetének egyenesen ártott, mert útját állotta az igaz érzések költői kifejezésének s a költőt allegorizálásra csábította, mely allegóriákban a főeszme elveszett a túlságos festések ós leírások között. Így állván a dolog, nem lesz talán fölösleges munka, ha Tompának, ennek a kedves lelkű költőnek, néhány lapot szentelünk, hiszen ő napjainkban úgysem tartozik az u. n. divatos költők közé. Vizsgáljuk meg tehát, mely költeményeiben nyilatkozik a vallásos elem s miben áll az a bizonyos bibliai zamat, melyről valamennyi irodalomtörténeti kézikönyvünk is említést tesz. ') L. idézott munka II. 513. lapját. 8) Tompa M. költészete. Budapesti Szemle XV1I1. köt. 74. 1. ') U. o. 75. 1.