Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1901

26 „Nézz szélyel még e szép világon, Úgy is végkép idehagyod !" Talán nem kell bizonyítani, hogy a ki nevelés végett lép be a zárdába, az nem mond végkép bucsut a világnak ! A Halottak emlékezete újra azt a szilárd hitet fejezi ki, hogy a halállal nem szakad vége mindennek, mert : ,,A hűségnek nem veszhet el jntalma, S szívnek, ki*-, a sors össze-vissza zúz ; . Pálmánkért a hit menny felé utalva : Nem lenne csak sírunkig kalauz ? A vágy jobbat lel, mert jobbat keres : Még ez a köny is szebb létért kezes !" A Fedilőzétf c. egész teljességében vallásos célzattal készült és úgyszólván a 22. zsoltárnak viszhangja és elég szerencsés kibővítése. Mind a kettő t. i. az úr házának magasztalása, hol a beteg sok titkos sebbűi kigyógyúl, hol »maga az úr kies mezők s vizek mellett« (In loco pascuae ibi me callocavit. Ps. 22.) legelteti a nyájat ; hol a lélek levetkőzi a rút gyűlöletet, hogy felöltse a boldogító szeretetet s megbocsát annak, ki ellene vétett. Egészen más hangulatból fakadt az Éjjel. Mig a feddőzés, a mint látszik, embertársainak jobbítására célzott, addig az Éjjel a költő belsejében végbemenő lelkiállapotnak ép oly igaz, mint hatásos festése. A költeményben világosan meg lehet különböztetni három részt. Az elsőben mintegy feltá-