Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1900

24 Az epistolákat Horatius már egészen érett férfi korában (Kr. e. 12—10 között) irta, épazért tolmácsai megállapodott életnézeteinek, komoly gondolkozásának. > Az élet és művészet által egyaránt kiművelt költő legérettebb termékei ezek, melyekben a római költészet tetőponját érte el. A római praktikus érzéke a legtisztább idealismussal lép itt föl és épol}' sikerült, mint finom módon a nézetek s tapasztalatok egész gazdagságát tárja elénk, melyeken minden későbbi kor épült és gyönyörködött.» (Düntzer— Bartalnál 82 1.) íme nagy vénásokban Horatius költői munkássága. Van 104 lyrai költeménye (ódák), 17 epodusa, 18 satirája és 23 epistolája, összesen 162 müve, körülbelül 10000 verssorban. Horatius tehát nem tartozik a nagyon termékeny költök közé, tán nem is alkalmazhatjuk reá a világ elsőrangú lyrikusainak mértékét, különösen mai értelemben. S bár — miként P. Thewrewk Emil mondja — «nem genialis költő, nem teremtő szellem, csak művész*, mégis az összes római költők közül az ő liatása a legnagyobb, legmaradandóbb a világirodalomban. Költeményei nemsokára halála után iskolai könyvül szolgáltak, amint ezt maga a költő is megjövendölte. (Epist. I. 20. 17. Od. II. 20. 17—20,) Nincs tán egyetlen költője sem a klasszikus hajdankotnak, kinek talpraesett aran}

r mondásait annyit idéznék irók és szónokok, mint Horatiusét; csak az Ars poeticára gondoljunk, mely valóságos tárháza az aethetikai aranyszabályoknak, becses jótanácsoknak, helyes útbaigazításoknak irók ós művészek részére egyaránt.