Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1900

17 ejthette ide menekült a fővárosi élet zajából. Itt az Urtica és Lucretilis hegyek közt elterülő bájos völgyben, a csendesen csergedező Digentia patak partján irta költéményeinek nagy részét. A nagy tekintélynek örvendő Maecenas közbenjárása folytán megismerkedett Róma urával, Augustussal is, sőt barátságával dicsekedhetett. Sokan megvádolják azért Horatiust, hogy ő, ki azelőtt rendületlen hive volt a köztársaságnak, aki Brutus oldalán küzdött a monarchia ellen, most magasztalója lett Augustusnak és hive a monarchiának. E változás azonban csak hosszas lelki harc után állott be költőnknél s természetes folyamánya volt a kor viszonyainak. A respublica utolsó oszlopai eldőltek Philippi csatamezején, köztársasá gi párt többé tulaj donképen nem is volt. Akik idegenkedtek az egyeduralomtól, vagy Sextus Pompeius ós Antonius személyes ügyéhez, vagy Octavianuslioz csatlakoztak : amazok nyomában az átkos polgárháború rémei jártak, emez a béke áldásait hetyezte kilátásba. Más választás nem volt. És Horatius meg a többi józanabbak rettegve a testvérharc ádáz öldökléseitől, annak pártjára állottak, ki az epedőn várt béke olajágát tartotta kezében. S e hatalmas férfiú az első császár, Augusztus volt. A kor bomlott viszonyai közt Horatius nem is tehetett mást s e tettéért méltán nem is érheti gáncs, mert egyáltalán nem szegődött Augusztus szolgalelkü magasztalói közé. Első ez idei költeményeiben szándékosan tartózkodik Augustus magasztalásától, később, ha dicsőíti is Róma min2