Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1899

19 „Ne várd liát, hogy ezek Gyöngyösi lelkének Valaha oszlopot s oltárt emeljenek. Sőt ezek temetik feledékenységben Mindazt, mind ki tudós volt anyja méhében" (Két nagyságos elmének költeményes szüleményei Révaitól. 1789.) Barótinak latin epigrammja, melyet a latinul verselő Bajtsi Jánoshoz irt 1790-ben, igy hangzik: „Gyöngyösi lux Gömörae ; lux altéra Bajtsi, Comorrae : Pro-Comes ille fűit, Pro-Comes iste fűit. Hungarica ille Lyra cecinit; canit iste Latina. Uno hoc dissimiles, coetera conven.'unt." Révai Miklós III, K. 7. alagyájában tesz emlitést Gyöngyösiről. A Murányi Vénusz egy strófáját, idézi, mely igy szól: „Érzi Eger, Hatvan, Szolnok, Vác és Heves, Fegyvere élétől hány töröktest eves ; Élet nélkül maradt miattad nem keves, Kinek nem kell többé a reggeli leves." Ajánlja a költőknek a beszéd diszét s a hibák kerülését. Aztán igy szól: „Ám ebben légyen bátor, maga Gyöngyösi példád: Száll könynyebb módon s a hiba mégis elég. Mint ott, hol gyönyörű nagysággal festi Vitézét : Regg leves, e katzagós folt, az evesre esett". De e csekély hibáért azért nem itéli el Gyöngyösit, mert azt tartja Horatiussal: — Ubi plura nitent in carmine, non ego paucis — Offendar maculis. 2*