Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1899

1? Végül Szász Károly 10 énekes eposzt irt »Zrinyí, a költő* cim alatt, melyet azonban ter­jedelmes voltánál fogva nem tárgyalhatunk. Mielőtt a Zrinyit magasztaló költeményeket befejeznök, még Czuczor Gergel} Tnek egy kis epigrammájáról kell megemlékeznünk, melyben szintén a hőst és költőt állítja elénk. Zrínyi, a költő. Kard viadalmakban, békében lant vala társad : Kardod az életölő, lantod az életadó. A XVII. század másik híre.* költőjéről, ($vön­g-pösi 9sífdnról, szintén több költőnk tesz em­lítést. Ismeretes, hogy Zrínyi nagy tehetsége mellett Gyöngyösinek árnyékban kellett volna maradni, ha Zrinyi nagy munkáját kora megér­tette volna; azonban, mint tudjuk, másként tör­tént. Gyöngyösi népszerűsége nőttön-nőtt, mig Zrínyiről alig tudtak valamit. Régi iróink közül legnagyobb tisztelettel adózik Gyöngy ősinek Anj'os Pál, ki »Gyöngyösi árnyékához< c. versében örömmel apostrofálja Szécsi M. költőjét és kéri, hogy vessen egy pil­lantást Duna mellékére s lássa meg, mint füstöl a múzsák tömjéné. Majd igy folytatja: „Ha ezt mind megláttad, menny repülésedben, Könyveztesd Murányi Kalipsót versedben ; De magad mosolyogj érzékeny szivedben, Hogy még van, ki örül versszerző tüzedben. Mi pedig elmegyünk Gömör vármegyébe, Hol egy borostyánnak enyészel tövébe; 2

Next

/
Thumbnails
Contents