Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1899

110 Igy járt Katona is, kinek osztál} Trészeül taps nem jutott. Hősével, Bánkkal nem sirt, nem he­vült a nemzet s igy egyedül a költő volt vesztes és bukott a természetben. 0 roszkor született, siketeknek irt, azért folytatja Reviczky : „Te voltál Bánk, a vesztes, hallgatag, Kit a halál elért még életébe', Búját, keservét érezted magad, Elfojtott szenvedély lángjában égve. Hallhattad hány kis embert éljeneznek: De büszke búdat némán rejtegetted. . ." De a közönyös kor eltűnt s az ujabb nemzedék megértette Bánk bánban a magyar ember őster­mészetét s a költő koszorúját minden ujabb sar­jadék friss virágokkal fogja gazdagítani és Arany, Petőfi és Vörösmarty mellett mint halhatatlant fogják őt emlegetni. A nemzeti romantikus irány legnagyobb te­hetségű költője "©örösmarí? volt. Vörösmarty nagysága előtt teljes hódolattal bajolt meg maga Petőfi is, ki pedig oly kímélet­len kritikusa még a németek nagy Göthéiének is, hog} T Kisfaludy Károlyról irt kicsinylő, de nem egészen igazságos szavait most ne is említsem. Kerónyi Frigyes költőtársának és barátjának irja 1847-ben : > Debrecenből utaztam Pestre, ezernyolcszáz­negyvennégyben, februáriusban, kopott ruhában, gyalog, egy pár húszassal és egy kötet verssel. E kötet versben volt minden reményem ; gondo­lám : ha eladhatom, jó, ha el nem adhatom, az

Next

/
Thumbnails
Contents