Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1898

öí egymást Ugyanázon cél előmozdításábari. Mellettük kiváló költők támadtak, a kiknek neve az idővel egyre nőni fog ; gyújtó szavakban mutatták fel a régi dicsőséget, liogy új dicsőségnek hintsék el a magvait. Ilyen körülmények között megindult a magyar társadalom. Felébredt a nemzeti önérzet és munkakedv. A tudomány és művészet honfiúi erények sorába emelkedett ; az ember becsét a közügyek iránt való lelkes érdeklődés és a nemzeti ügynek tett önzetlen szolgálatok mértéke szabta meg. Uj és nagy eszmék világa nyílt meg, melyek fénye mellett a törvényhozás termébe is új szellem költözött, mely megalkotá a nemzetet új életre hívó azon nevezetes törvénj^eket, a melyeket 1848 március 15-dike ezen három szóba foglalt össze : szabadság, testvériség, egyenlőség, Ezek a szent igék a haza fogalmát közelebb hozták az egész magyar nemzet szívéhez, a mely nem engedte tovább, hogy a hazának fiai között öröklött jogi különbség létezzék. Kimondták tehát a törvény előtt való egyenlőséget a haza minden polgárára nézve egyaránt. Megszüntették a régi rendi képviseletet az országgyűlésen ; ennek helyébe a néptől választott képviselők lépnek s alkotnak a közszükségletnek megfelelő törvényeket, melyeket a felelős magyar ministerium hoz javaslatba. Kimondották a közteherviselést, mégszüntették a jobbágyi viszonj't, eltörülték a tizedet, robotot és más igazságtalan terheket. Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz és hogj

7 szabaddá legyen a vélemény, feloldozták a sajtó bilincseit.