Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1897

Néhány szó a vall. költészetről. A teremtett lények legnemesbbikének, az embernek, a legtisztább, legfensógesebb érzése: vallásos hajlama vagyis érzése azon összeköttetésnek, élő viszonynak, mely Isten ós ember között az idők kezdete óta fennáll. Ezért mondja Lactantius az embert »animal religiosum«-nak megkülönböztetésül az oktalan állatoktól. Ez az Isten ós ember közötti viszony: a vallás határozza meg életünket, irányítja és termékenyíti értelmünket, akaratunkat ós érzelmeinket. A vallás és vallásos hajlam játszik legnagyobb szerepet valamint az egyes ember, úgy a család, társadadalom és állam életében; a vallás volt a tudományok és művészetek bölcsője, a polgáriasodás szülőanyj cl* j tl vallásos hajlam, a vallásos érzés pedig az emberiség történetének leghatalmasabb ténj^ezője. Eleven érzése és tudata annak, hogy sorsunkat egy hatalmas, végtelen Lóny igazgatja, imádásra; ha gyarlóságunkban megbántottuk, kiengesztelésre; s hogy kegyelmével folytonmindig támogasson: esdeklósre készt. Midőn ez imá-