Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1894

43 befejezést nyervén nyomtatásban is megjelent. Ezután rögtön Plautus Pseudolusának átdolgozá­sába kapott 1750-ben, de az utókorra csak egy vázlat maradt fenn. Ezen vázlatnak czíme sem volt, és öccse Károly adta a vázlatnak a „Justin" czímet, mert szerinte körülbelül ez a czím fejezné ki azt, amit Pseudolus a latinban jelent. Plautussal abban egyezik meg Lessing, bogy a jelenések beosztása, valamint a czél is mind­kettőnél egy és ugyanaz. Változtatásokat tett azonban Lessing a sze­mélyek jellemén és a darab meséjén. Ezen változ­tatásoknak oka abban rejlik, hogy a költőnek szá­mot kellett vetnie korának felfogásával és erkölcsi nézeteivel. Különben legszembeötlőbb a külömbség, ha Plautus darabjának személyeit és jellemeit a Lessingéivel, valamint ha a két mesét egymással egybevetjük. Személyek és jellemek. Plautusnál : Ballio : egy kapzsi keritő, ki rabszolganő­jét egy katonatisztnek eladta. Phoenicium : a fi­atal rabszolganő. Lessinguél: Balloff ur : egy fös­vény és uzsorás, kinek félesége teljes ellátásra Charlotteot magához vette. Charlotte: kiért egy előkelő hölgy hajlandó az eddig ki nem fize­tett tartáspénzt kifi­zetni, hogy aztán mint

Next

/
Thumbnails
Contents