Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1893

34 a.melyen a Vesta templomát tisztogatták (quando stercus delatum fas = Q. S. D. F.), a népgyűlés, illetőleg a templomtisztogatás végeztével megengedtetett a bíráskodás. NF betűk olyan tiltott napokat jelentettek, mint a dies nefasti; ezektől mégis abban különböztek, liogy egyúttal ünnepnapok • voltak (dies festi, feriae). Ezen napok száma 48 — 50 volt; Caesar még 22 újat csatolt hozzájuk. Ezeken kivül a 188 vagy legfölebb 194 napon csak akkor engedtetett meg a bíráskodás, ha a népgyűlések esetleg elmaradtak (dies comitiales = C). Az év napjainak ezen felosztása szerint a tiltott napok tulajdonképen csak a magistratus eljárására (in iure) vonatkoztak, a bírák (in iudicio) ilyenkor is tárgyalhattak és mondhattak ítéletet. Azonban a nyilvános játékok ós ünnepek alkalmával, az aratás ós szüret alatt ők is szüneteltek. Minthogy azonban az aratási ós szüreti ünnepek, a tavaszi ós őszi nyilvános nagy játékok hosszabb törvénykezési szünetet (iustitium) idéztek elő és a bíráskodás csak a téli és nyári hónapokra szorítkozott, Marcus Aurelius császár a felszaporodott ünnepek számát leszállítván, 230 napot nyilvánított törvénykezésinek (dies iudiciales), 135 nap pedig szünetnek maradt (dies feriales), a melyeken az érdekeltek beleegyezése nélkül nem volt helye a bíráskodásnak. A nap részét illetőleg a XII táblás törvények azt rendelték, hogy délelőtt legyen a pernek tárgyalása, délután az eldöntése, s napnyugtánál tovább