Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1893

23 melyekben a személyes szabadságról (liber, an ser­vus sit) volt szó. A centumviri (iudicium centumvirale) kelet­kezését majd Servius Tullius korára, majd a XII táblás törvények idejére, majd pedig későbbre te­szik. Ezen bíróság tagjainak száma eleinte 100, később 105 (5 centumvir a 35 tribns mindegyi­kéből), utóbb pedig 180 volt, de azért az elneve­zés változatlanul megmaradt. A centumvireket eleinte a senatorokból, később a tribusok válasz­tottaiból évenkint a praetor urbánus állította ösz­sze. A császárság idejében négy osztály (consilium) volt, a melyek rendesen elkülönítve, de néha együt­tesen is üléseztek. Az együttes ülések azonban csak egymással összefüggő több per megindítása esetében fordultak elő a felek kihallgatása végett, míg a tanácskozás és a határozat hozatalára az egyes osztályok ismét különváltak egymástól. A centumviralis bíróság üléseit a Júlia basilica-ban tartotta, mely előtt egy lándzsa volt kitűzve mint az állami hatalom és magántulajdon jelvénye (hasta centumvnalis). Az egész intézmény a praetor ur­bánus vezetése alatt állott; az egyes osztályokban a quaestorok, Augustus óta pedig a decemvirek szerepeltek mint tanácselnökök, miután Augustus császár a két bíróságot egyesíté. A leghíresebb szónokok már Cicero előtt is szivesen tartottak beszédeket a centumviralis bí­róság tárgyalásai alkalmával. Itt fejlődött a bírói gyakorlat és magyarázat (interpretatio), itt dőlt el a jogtudósok között felmerült vitás kérdés (dis­putatio fori), itt vált a vitás jogból (ius contro-

Next

/
Thumbnails
Contents