Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1893

16 megöl, a tulajdonosnak az utolsó évbeli legma­gasabb árt tartozik megtéríteni. Minden eg3'ób módon okozott kár miatt a tettes a megrongált dolognak az utolsó harmincz nap alatti legmaga­gasabb értékének megfizetésére kötelezhető. A személyes bántalmazásról (iniuria) a XII táblás törvény úgy intézkedett, hogy, a ki római polgárt szóbelileg vagy irásbelileg nyilvánosan meggyaláz, halállal vagy botbüntetéssel (fustibus ferire) úgy lakoljon, mintha az életétől fosztotta volna meg. A testi sértésre, és pedig a csonkí­tásra egyenlő csonkítás (ius talionis) volt szabva-; a hol ez nem volt kivihető, a szabad emberen történt súlyos testi sértés 300 CIS ? Cl rabszolgán elkövetett 150 as-sal toroltatott meg, csekélyebb becsületsértésre 25 as birság volt szabva. A tör­vény ezen intézkedését a praetori edictum úgy módosítá, hogy a sértés súlyosságához mért birság összegét a panaszló hozta javaslatba és a bíi'ó kellően mérsékelte. A tettleges bántalmazást Sulla törvénye (lex Cornelia de iniuriis) nyilvános bűn­tettnek minősítette és a fenyítő esküdtszék útján torolta meg. — Ezek voltak a birságos keresetek. Ezeken kívül a polgári törvényszékekhez kü­lönösen azon magánjogot sértő perek tartoztak, a melyek az egyesek anyagi érdekkörét, a birtok­jogot, a családi és örökösödési jogot, a személyes szabadságot, s a szerződési kötelezettséget érin­tették. Miután a bűnügyekben való perrendtartásról már egy külön tanulmányban értekeztünk, itt

Next

/
Thumbnails
Contents