Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1892

41 tózkodásra: akkor azt a várost nem tarthatjuk alkalmasnak arra, hogy a középiskolájába különböző fekvésű távoli vidékek gyermekeit az egészségre való káros hatás nélkül összegyűjthesse, miután a liygiéna és a paedagogia együttes követelése azt is megkívánja, hogy még kedvező feltételek között is a városnak legczélszei'übb pontjain állitassanak fel az iskolák. Ha már most ily szempontokból tekintjük a keszthelyi kath. főgymnasiumi épület elhelyezését, azt külső csinja és alkalmas berendezése mellett szerencsés fekvésűnek, magát a várost pedig mindenféle iskola befogadására a legelőnyösebbek egyikének kell mondanunk. Mielőtt tehát az épület leírásával foglalkoznánk, lássuk előbb röviden a város, geographiai, illetőleg hygiénikus fekvését. Zala és Somogy azon a táján, a hol a Balaton fodros hullámai a fenéki láp nádasain törnek meg, egyenletes emelkedéssel mintegy 7 kilométer hosszú, keskeny domb húzódik északra és zsámolyul szolgál a Vértesek nyugoti tagozatainak. A táj változatos. Az észak-keleti irányban húzódó 309 — 448 m tengerszin feletti magasságú hegyek gerinczeinek változatos, szelid contourjain nem, de kelet és délkelet felé a Balaton sima tükrén nyugvást talál a szem. E domb gerinczén, a hol a nyugoti Balatonpart északi része hirtelen keletre kanyarodik, a viz tükre fölött 26, a tenger szine felett 132 m magasságban terül a Festeticsek ősi fészke és jótékony működésük állandó emléke: Keszthely