Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1892

21 hogy nemes szellemével hagyománykép átszálljon az utókorra. A beszéd szövege egész terjedelmében a következő: „íme! elértük a czélt, melyért éveken keresztül küzdöttünk; be van tetőzve a munka, mely korszakot alkot városunk történetében! Mélyen hajolok meg azok előtt, kik ez alkotást annyi szép és nemes áldozattal létesítették; azután hálával borulok le a gondviselő Isten előtt, hogy nekem engedte meg a tudomány és vallás-erkölcsös nevelés e díszes, e szent csarnokát felszentelni. De a mint a katli. egyház nevében emeltem fel áldásra kezemet, — ugy kell, hogy a kath. egyház nevében vezessem ez uj épületet a századok küszöbére, melyeken rendeltetését teljesítve állni és élni fog. —- És ezt annál könnyebben tehetem, mert ez uj főgymnasium egy oly vallásos rend kormányzata alatt áll, mely hithüségét, tudományát és hazafiságát egy hosszú történeti múlton keresztül, állandó és fényesen kiemelkedő példákban mutatta be. E rendnek liite és liazafisága az, mely egyrészt a kitűzött czélért, — a vallás-erkölcsös culturaért működve feláldozta és feláldozza máig is ifjúságának erejét, férfikorának termő munkáját, az élet ezer kényelmét és nem ritkán magát az életet is: — másrészt e hit, e hazafiság mutatja meg, és csak egyedül ez képes megnyugtatni a, szülőket gyermekeik jövőjéről.