Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1890

culturalis intézményeinek gyarapítása a Festetics grófoknak mindenkor fő gondját képezé, — igy történt, hogy a helybeli gymnasium alapítása is az áldozatkészségről eléggé ismert grófi család nevéhez fűződik : alapítá pedig azt gr. Festetics Pál val. b. titkos tanácsos, s a magyar kir. kamara alelnöke. Az általa saját költségén alapított három osztályú gymnasium ugyanazon évi nov. 22-én a szt. Lélek segélyül hivása után az úgynevezett »vörös iskolába*,

1) a Ferencziek zárdája átelleni épületbe helyeztetett,

2) a tanítás a Mária tartományi szt. *) Jelenleg az elemi fiu-iskola épülete, »vörös iskolac elnevezését onnan nyeré, mert külseje jó ideig téglavörös színűre volt meszelve. 2) A szt. Ferencziek templomának és zárdájának alapítójául eddig tévesen Laczkovics István, Erdélyország vajdája s utóbb Horvátország bánja, ismertetett Ugyanaz, kit Zsigmond király a kőrös-udvarhelyi országgyűlésen pártütés miatt 1398-ban lefejeztetett. Hogy ő nem tekinhető alapitónak, kitűnik a következőkből : a templom szentélyében lévő sirbolt felirata szerint az alapitó egyúttal palatinus is volt (»Hic est sepultura Magnifici Viri Domini Stephani Vajvodae, ac Palatini Regni Anno Domini millesimo trecen tesimo nonagesimo septimo«), pedig Laczkovics István az ország nádora nem volt; továbbá az elhalálozás évszáma is ugyanazt igazolja (lásd a feliratot), mert István nádor 1397-ben halt el, mig Laczkovics István 1398-ban fejeztetett le. így tehát István, Magyarország nádora volt a zárda s templom megalapítója, ki tényleg Zsigmond király alatt 1389—1391-ig, a nádorok sorrendjében mint III. István, szerepelt. A Ferencziek azok birtoklásában egész 1600-ig nem zavartattak meg, de mivel ezen esztendőben Kanizsa a töröktől elfoglaltatott, ezek ellenében a zárda királyi ren deletre a vidék lakosságának megvédése szempontjából megerősített helylyé lőn ; minek következtében gyalog és lovas