Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1890

40 veszteni nem akarták, azoknak vallásos jó magaviseletére is az által, hogy őket az egyházi szertartások szorgalmas gyakorlására, a rosz szokások kerülésére, a keresztény erények követésére buzdítsák, — gondot viselni szent kötelességüknek tartották. — A gymnasium állapotáról a tanároknak hónaponkint lelkiismeretesen kell vala tanácskozniok, s a jegyzőkönyveket a tankerületi főigazgatósághoz minél előbb fölterjeszteniök. A vizsgálatok féléven kint pontosan megejtettek. — A rendes nagy szünidő szeptember és október hónapokban tartatott egész 1831-ig, a midőn helytartótanácsi intézvénynyel augusztus- és szeptemberre tétetett át. — Ezek fővonalai azon tanterv- s rendtartásnak, mely lénye gében egészen 1850 ig dívott. Tanácstól már 1794. Esztendőben küldetett a Királyi Gymnasiumok Elöljáróikhez, és másféle Tisztbeliekhez az a kegyes parancsolat : Hogy a Tanuló Ifjaknak, senkinek pénzt költsön adni, vagy azokkal valami alkuvásokat 's m^g egyezéseket tenni, szüleik', és Nevelőiknek ki nyilatkoztatott engedelmek nélkül, ha tulajdon kárával büntetödni nem akar, szabad né légyen. Ugy nem különben a Korsmárosok, nem csak hitelben, de még pénzért — is bort, sört, 's. a. t : a Tanuló Ifjakk, hogy azt a Tsaplár háznál elköltsék adni ne merészeljenek. De mivel napról napra tanittya a tapasztalás az elöljárókat, hogy ámbátor a Helység Lakóssai jól tudván ezen parancsolatott, 's még is a Tanuló Ifjakk ; Nevelőikk engedelmek nélkül, pénzt kölcsönöznek, ruhákat hitelben készíttenek, tőlük, ámbátor tulajdonok nintsen, hol mit meg vesznek, arra való nézve, ne hogy utóbb még nagyobb károkat vallyanak, ujjólag emlékeztetnek ezen Királyi Parantsolatra, mely által a felől emiétettek tiltatnak keményen, azért az ellene vétkezők, a büntetéstől, (mellyen csak önnön magokk tulajdoníthatnak) mentekké semmiféle képpen magokat nem tehetik.«