Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889

— de hiszen az első keresztények, e vallás terjesztői is egyszerűbbek, műveletlenebbek voltak, mint a XIX. század nagyon is müveit keresztényei ; tehát a Mária tisztelet is egyszerűbb volt. Mindössze egy-egy »Ave«-ra, az angyal köszöntő szavaira szorítkozott. A közös gyülekezetekben a Máriára vonatkozó legendák elbeszélése, maid Mária életének egyes mozzanatai felett való elmélkedés s ezek évfordulóinak megünneplése legprimitívebb alakja e cultusnak. A rajongó s költői fogékonyságu nőkebel alakját eszményíti, lelkesedéssel szól róla, ékes jelzőket használ neve mellett, — ábrándos dalokat sző. Néha extravagantiákra is ragadtatik.

1) Az egyház is ünnepli az anyát. A megváltó születése, az egyptomi futás, a templomba való bemutatás emlékének ünnepein az anya elmaradhatatlan. Ez ünnepeken szent beszédeiben megemlékezik a sz. Szűzről, magasztalólag, lelkesedéssel szól, — s aztán a részére rendelt külön ünnepek által is kifejezést ad tiszteletének. így azután a Mária tisztelet a kereszténységgel együtt terjed keletről nyugat felé s a III. században általánossá lesz. S/.t. Gergely a Mária cultusra vonatkozólag a következőket mondja: Non est dubium, quidquid in laudibus matris proferimus, ad filium pertinere ; et rursum, cum filium honoramus, a glória matris non recedimus. Az V. században 431-ben tartott ephezusi zsinat »semper virgo«-nak, örökké szűz Anyának neveztetni határozta meg Máriát, a VI. században pedig megállapitja az egyház a boldogs. Szűz ünnepeit. A legelsők egyike a gyertyaszentelő bold. asszony ünnepe febr. 2-án; azután a gyümölcsMint az u n. Kollyriilianok felekezete. Sz. Epiphanius szerint e sectába csak nők tartózlak, akik Máriát mint Istent imádták s tiszteletére az év bizonyos részében lepényt (Kollürisz) áldoztak. E szekta eredete a 873. évre vibető vissza. L. Epiph. haeres. 79. Walch. Ketzerhist. Th. III. S. 625. Gregor. Naz. orat. 18. p. 279.