Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889

— 47 — alaktan befejezése a genus szabályok ismétlésével ; a teljes coniugatió, az igék perfectumai és supinumai ; a fő - és mellékmondatok megkülönböztetése kötőszók szerint; a szóképzés elemei. A participium Acc. cum infinitivo Supinum. Ablativus absolutus Etym. csoportok. A szókincs megfelelő bővítése az olvasmány alapján és szóképzési csoportok összeállításával. — Összefüggő olvasmányok elemzésül és fordi • tásul: a) magyarból latinra : „Roma alapítása," ,Romulus," „Ancus Martius," „Tarquinius Priscus," „Tullus Hostilius." b) magyarból latinra: Egyes mondatokon kívül; „Apelles." „A földmives és a gólya," „A fölötte engedelmes szolga

1" »A méh és a galamb," „A sabin nők elrablása," „Nurna Pompilius," „Romulus és Remus." Hetenkint egy iskolai Írásbeli dolgozat. IJ .oszt Hetenkint 6 óra. — Schultz-Dávid : „Kisebb latin nyelvtan." Dávid : „Latin olvasó- és gyakorlókönyv." Elischer József: „Latin olvasókönyv." — A mondatrészek egyezése. A nominativus, genetivus, dativus, accusativus és ablativus használata. Az infinitivus, accusativus cum infinitivo, nominativus cum infinitivo, gerundium és gerundivum, supinum, participium, ablativus absolutus. A névszók sajátságai. A prosodia és a verstan elemei. — Összefüggő olvasmányok elemzésül és fordításul : a) Prózai olvasmányok latinból magyarra való fordításul: Liviusból; »Az előkor.« „A királyok kora" 1-9 fejezet, b) Prózai olvasmányok magyarból latinra való fordításul: „Xenophon," „Socrates," „Themistocles és Aristides." — c) Költői olvasmányok különösen a prosodia és a verstan szabályainak gyakorlati ismertetésére: „Lupus et agnus" (Phaedr. I, 1.). „Cervus ad fontem." (Phaedr I, 12.) „Leo senex, aper, taurus et asinus" (Phaedr I. 21.) „Rana rupta et bos" (Phaedr. I, 24.) „Vulpes et ciconia" (Phaedr. I, 26.) Egyes mondatok fordítása latinra. Hetenkint egy iskolai írásbeli dolgozat, IV. oszt. Hetenkint 6 óra. Schultz Dávid, Latin mondattan és gyakorlókönyv. Elischer József, Latin olvasókönyvAz összetett mondatok syntaxisa, a módok és idők használata a fő- és mellékmondatokban, a hely,- idő,- mód,- állapot,-