Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889

- 44 három utolsó királyt, »Servius Tullius halála", »A királyi család elüzetése«, »A romai dictator*, »Coriolanus«, „A jávorfáról.* c) Költemények szavalásra: »Szilágyi Erzsébet" (Tóth K.) »Kont* (Garay), >A hamis tanú" (Arany). Ezeken kivül a tanulók magánszorgalomból a következő darabokat tanulták be: »Fiamnak" (Arany J.) „Istent imádjon minden* (Garay). »Hazámban* (Petőfi), „Karácsonra«, »Husvét ünnepére*, »Távolböl* (Petőfi), „Isten" (Hiador), »Ne mondd a tengert* (Endrődi S.) — Két hetenkint egy iskolai Írásbeli dolgozat a nyelvtanból tanultak gyakorlati alkalmazására III. oszt/ily. Hetenkint 3 óra. — Simonyi Zs.: »Rendszeres magyar nyelvtan*. Tomor Várady »Magyar olvasókönyv III. rész*. — Nyelvtan: a magyar nyelvtan rendszeres áttekintése, úgymint a hangtan, szótan, mondattan. A hangsúlyos verselés tüzetes ismertetése. A fontosabb polgári ügyiratok. — Olvasmány: a) Prózai olvasmányok egy összefüggő egész szerkezetének ismertetésére, tartalmának elmon • dására és a nyelvtani szabályok gyakorlására: »A tatárjárás.« >Katonai eskü és fegyelem Szigetben.* »Buda elfoglalása a törökök által 1541-ben.* » Bethlen Gábor halála és jellemzése.* „A szent gotthárdi ütközet." »Epitészeti emlékek Aegyptomban.* »Buda visszavétele a törököktől.« — b) Költői olvasmányok szavalásra és a hangsúlyos verselés szabályainak gyakorlati ismertetésére : »Mohács* (B. Eötvös J.) »Rákosi szántó a török alatt* (Kisfaludy K.) „Hymnus" (Kölcsey F.) »A magyarnak három szent szava* (Gr. Teleki F.) »Szent sir* (Petőfi S.) ^Szüretünk* (Lévay J.) Kéthetenkint egy házi Írásbeli dolgozat, melynek tárgyát a tanár által elbeszélt mesék és példázatok leirása képezte. A felvett dolgozatok mindegyike először az iskolában kellőleg megbeszéltetett. IV. osztály. Hetenkint 4 óra. - Névy László, Stilisztika I. r. Olvasókönyv: Ugyanattól. Arany János, Toldi, Lehr Albert jegyzeteivel. - Az egyszerű irály lényege és alkalmazása ; kellékei: a világosság, szabatosság, nyelvtisztaság és az előadási kellem. A szép irály lényege és alkalmazása, a prózai és verses előadás közt való feltűnőbb különbségek