Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889
- 34 3— — a katholikusokéiból. De hol vannak azok a gyűjtemények, a melyekből válogattak? Ennek nincs nyoma sehol! Sehol semmi adat! A Telegdi pécsi püspök könyvtárjegyzékében emlités tétetik egy énekes könyvről «Cantiones Hungaricae* czim alatt (132. sz.) de hol van ez az énekeskönyv? Codex volt-e, vagy'nyomtatás ? Az irodalomtörténet nem tesz róla emlitést. S minő énekek voltak benne? Voltak-e Máriahymnusok is e gyűjteményben, — valószínű, de nem bizonyos. Volt egy kor, midőn általános éneklési szellem lepte meg a kedélyeket. Ez a XIV. XV. században volt Legalább a szerzetesek nagyban írták az énekeket s hozzájuk a kottákat, mint azt a régi feljegyzések bizonyítják. így említtetik a pannonhegyi kolostorban bizonyos: Hildebrandus Cantor (1340) Arnoldus monachus chori S. Martini (1347) Jacobus cantor (1358.) A XV. században Petrus cantor (1424.) Laurentins chori clericus (1426.) De a Máriahymnusokról sehol semmi! A protestánsok énekgyüjteményei, melyek mind egymás után jelentek meg sok kiadásban elég fényes világot vetnek az énekköltészetre, — de nem a Máriahymnus irodalomra. Nekik nem kellett semmi ami Máriára vonatkozik. — Talán a Magnificatnak is csak azért kegyelmeztek, mert a szentírásból való ?!.. A XV. század közepén a kath. egyházban sok oly ének volt használatos, melyek a dogmai szempontból kifogás alá estek. Ez volt az oka, hogy az 1560-iki zsinat a régi hymniariumot nyilvánította egyedül használható énekeskönyvnek, s csak oly énekeket engedett át a közhasználatnak, melyek egyházi censurán mentek át. 2 7) E hymniarium a Batthyányi-féle énekeskönyv (jelenleg a gyulafehérvári könyvtárban,) valószínűleg az 1541. évből való. Az énekekről nem szólhatunk.
