Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889

— 19 — az Egyptomba való menekülést, s itt részletesebben elmondja, hogy Jézust Egyptom pusztáiban a vad állatok ,,megesmervén urokat s ő asszonyokat, — és kétfelől melletted járnak tisztösséggel, jáczadozván, vi­gadvan és ekképen késérvén alkolmas ideig."") Alkalmi ének ez sem lehetett, nem ünnepre és valószínűleg éneklésre sem készült. Sokkal többérő Vásárhelyi András Éneke a szűz Máriához 1508-ból. Ennek 15 verssza­kában szerző Máriát „Magyarország megoltalmazójá­nak" nevezi. Vásárhelyi András ez énekét, ha 1508-ban nem is énekelték, énekelték később, mert ügyesen szer­kesztett tartalma s a buzgóság, mely jellemzi, kifeje­zőjévé teszik a vallásos mély meggyőződésnek. A ké­sőbbi énekgyüjtemények is felvették. Közli a Kisdi (1651) s a Szelepcsényi (1674.) féle „Cantus catho­lici" cz. énekgyüjtemény s Kájoni Orgona missaleja. Kisdi ének gyűjteményének kiadása hangjegyekkel adja ily czimmel : „Boldog Asszonyról régi ének." E kiadás sok változtatással, kihagyással, elferditéssel közli ez éneket, a végét pedig ekként módosítja : „Ditsirlessél dütsö Szent Háromság Kitől átad minden lelki jóság, Ditsirtessél Nagyságos Asszonyság Ki által száll reánk a Mennyország. Ámen." Ez ének gyűjtemény a szerző nevét nem említi s a hymnust az ^Ünnepnapokra való énekek« közt közli. Az eredeti költemény tizenkét négysoros vers­szakból áll, melyek mind közösen rímelnek. Egy-egy sor tíz szótagból s egy négyes s két hármas ütemből áll. Elég rythmikus lejtésű s éneklésre alkalmas. Va­lószínűleg énekelték is a délutáni istenitiszteletek al­kalmával a litániák alatt. Kétségkívül a nép számára irta a versfőkben jelentkező szerző: Sásárhelyi igazabban Vásárhelyi a*

Next

/
Thumbnails
Contents