Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1888

lft tani és életrendi eljárás kívántatik ahhoz, hogy azok az elemek, amelyekből a felette komplikált emberi test áll, mindig kipótolva legyenek s köztük az egyensúly meg ne zavartassék. Tény különben, hogy a táplálkozásnak nagy befolyása van a lelki életre is, amit eléggé igazol a hus- és növényevő népek szellemi ereje közötti különbség. Az élet állati elevensége igen sokat tesz arra, hogy a nevelés feladata megkönnyittessék s czéljai elérve legyenek. Azon eszközök közül, melyek következtében a testi élet vidor fejlődésnek indul, kiemelendők: először az önkénytelen, majd az önkénytes mozgások, melyek mint természetesek a játékban, mint mesterségesek a tornászaiban nyilatkoznak. Ezen mozgásoknak már csak azért is nagy hatásuk van a jellem képzésére, mivel e foglalkozások és játékokból kitűnvén a gyermek egyedisége, megválaszthatjuk azt az irányt, amelyben azt tovább fejleszthetjük. Az ember physicai nevelésének kiinduló pontja mindig e£ marad: Mens sana in corpore sano. Mert aki a testi erőt igénylő foglalkozásoktól fél és gyáván hátrál, attól a tapasztalás bizonysága szerint sem erkölcsi tekintetben, sem szellemi téren nem lehet várni valami kitűnő tettet, nagyszerű alkotást. Sőt, ha a testi erők fejlesztése elhanyagoltatik, bár akarna is a lélek parancsolni és rendelkezni, de nincs minek ; mivel hiányzik a kellő eszköz, az alkalmas organismus. Erős, következetes jellemhez, erős, kifejlett testi élet a kellő és pótolhatatlan alap s nem nagy túlzás Schillertől midőn azt mondja, hogy gonosz lélek beteg testben lakozik. Azért, a mit a helyes elveken alapuló testi nevelés által elérhetünk, mindazt létesíteni kell a jellemképzés érdekéből is. Az akaró lélek hiába akar valamit, ha nincs, ami neki szót fogadjon. Az önkénytelen mozgás idején csak a divatos elnyomorítástól és elpuliulástól kell óvni a gyermeket. A mikor pedig beáll az önkénytes mozgás időszaka s ezzel együtt a foglalkozás és rombolás, nem kell szem elől téveszteni, hogy a rombolás is a gyermek alkotási vágyából származik. A gyermek azért szed szélylyel valamit, hogy azt tetszése'és képzelődése szerint ismét összerakja,