Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1888

9 zet-e, és váljon ugyanannak keretében benfoglaltatik-e az összes erkölcsiség? Hogy ez csakugyan ugy van, az ki íog tűnni, ha megmutatjuk, hogy az erkölcsi jellem fő­vonásai épen ama főelvben foglalt négy sarkerényből szár­maznak, mig az erkölcstelenség azok hiányában birja alapját. — Ugyanis az erkölcsi jellemnek mindenekelőtt is állha­tatosnak kell lennie; e főerény szülőanyja az állandóság, szilárdság, türelem, kitartás, komolyság, lelkiismeretesség, hit, bizalom stb. erényeknek; mig az állhatatlanság, a köny­nyelmüség, ingatagság, szeszélyesség, kételvgés és babona alakjaiban jelenik meg. Torzképe az állhatatosságnak az öntejüség, mely a makacsság és konokság fokokozatain keresztül egész a daczig fokozödhatik. — Az erkölcsi jellem igazságossága mint engedelmesség, liáladatos­ság, becsületesség, irgalmasság, jóság, rokonszenv stb. nyilvánul; mig az önzés, haszonlesés, birvágy, irigy­ség, dics- és hatalomvágy, rangkór, hiúság, gőg, rész­rehajlás, boszuvágy és harag ugyanazon erénynek' el­fajulásai. — Az erkölcsös ember mértékletessége az önmegtartóztatás, szűziesség, alázatosság, szerénység, önmegtagadás és megelégedés erény alakjaiban jelent­kezik ; mig a mértékletlenség mint iszákosság, tob­zódás, tisztátalanság, pazarlás és szivtelenség nyilvánul. Az erkölcsi bátorságból fejlődnek ki végre a hitszilárdság remény és nemeslelküség; mig a gyávaság kishitüséggé, csiiggedtség- és renyhességgé fajul. Az oly bátorság, melynek nincs erkölcsi czélja, pajkossággá, vakmerőséggé és szemtelenséggé torzul. Lényegesen befolyásolják és módosítják még a jel­lem fejlődését és kialakulását az egyediség, a nedv- és véralkat minősége, a nemi egyediség és a fejlődés foka. Lássuk e tényezőket egy kissé részletesebben : Az emberi lélek egy egységes szerves egészet képez, de mivel há­rom módon nyilatkozik, azért három főtehetséget vagy rendszert szoktunk benne megkülönböztetni, névszerint az ismerés vagy gondolkodás, az érzés és a vágyás rendszerét. E rendszerek mindegyike aztán ismét alrend­szerekre ágazik el, melyek mindegyike más-más tehet-

Next

/
Thumbnails
Contents