Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1884

32 Rómában voltak. Lentulus ezeket az összeesküvés érdekében meg akará nyerni, s midőn elutaztak Catilinához és másokhoz intézett leveleket és küldötteket is adott át nekik. Az allobrogok elhagyták Rómát, de a római hatóságok őket deczember 2—3 közti éjjelen a kapuhoz közel feltartóztatták és papírjaikat elvették. Ekkor jött világosságra a dolog, hogy az allobrog követek a római kormány kémjei voltak s csak azért bocsátkoztak alkudozásba Lentulussal, hogy Cicerónak az összeesküvésről a kivánt bizonyítékokat megszerezzék. Másnap deczember 3-án reggel Cicero elfogatási parancsokat adott ki az összeesküvés legveszélyesebb fejei ellen. Lentulus, Cethegus, Gabinius és Statilius elfogattak, mialatt néhány másnak szökés által sikerült az el fogata s elől menekülnie. Cicero nyomban tanácskozmányt hitt, össze a Concordia templomában, hová a foglyokat fegyveres őrizet alatt viteté. Leutulust, mint senatort, maga a consul kisérte. A vallatás huzamos ideig tartott, mert az elfogottakat és a tanukat külön hallgatták ki.

l) A kézrekeritett levelek a senatus elé terjesztettek, s a foglyok kénytelenek voltak azok Írását és pecsétjét a magukénak elismerni; csakhamar napvilágra kerültek a többi bizonyítékok is, az összeesküvők házaiban fölhalmozott fegyverkészletek s általuk tett fenyegető proclamatiók ; az összeesküvés tényálladéka tökéletesen jogérvéuvesen megállapittatott. A kihallgatottakat és az időközben elfogott Cepariust a senatorok őrizetére bizták.

2) A tanácsülés egész estig tartott; akkor Cicero a nép elé lépett, mely a íorumon seregesen összegyűlt, hogy a történtekről értesítse, s midőn Cicero bevégzé beszédjét,

3) a nép átkozá Catalinát, Cicerót pedig égig magasztalá, díszkíséretül körülözönlé és tömegestül kiséré lakába. Az elkeseredés ezen anarchistikus összeesküvés felett általános volt. Az oligarcha párt szerette volna a leleplezéseket arra felhasználni, hogy velők a demokratiát egyálta2). A vallatást illetőleg bővebben Sallustius, Catilina. 47 és Cicero orat. in Cat. III. 4. 5. fejezeteiben. 2). Tekintélyes egyének nem tétettek börtönbe; hanem valamely tisztviselő, vagy előkelő polgár őrizetére bízattak; vagy szövetséges város — és municipiumba küldettek (libera custodia.). Volt azonban praeventiv fogság is. ') Cicero harmadik beszéde Catilina elen.