Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1884
25 hatalmat többször arra használta, hogy a jogformák mellőzésével, bizonyos pártosoktól szabaduljon. Az összeesküdtek, megakarván győzni a népet arról, hogy mily veszedelmes ily hatalom a consulok kezében, felújították Saturninus esetét. Labienus tribun, Catilinával egyetértve, Caesar ösztönzésére bevádolta C. Rabiriust, ki ezelőtt 40 évvel Apulejus Saturninus tribünt megölte, midőn a senatus Marius és Flaccus mellett a polgárokat fegyverre szólította. E vád élénk izgalmat gerjesztett; a senatus -rezve, hogy a támadás az ő előjogai ellen van int/zve, nem akarta, hogy bárki is felelősségre vonassék oly tett végrehajtásáért, melyre ő maga hatalmazta föl. A nép- és tribünök ellenben azon voltak, hogy a vádlott törvényszék elé állitUssék. Minden szenvedély közbevegyült. Labienus boszút kívánt leölt nagybátyjáért. Lovagok és senatorok, belátván a közös veszélyt, összetartva Cicerohoz fordultak: vállalná magára Rabirius védelmét; azonban ennek minden ékesszólása, heves kifakadásai a közcsend megzavarói ellen és a Mariusra pazarolt magasztalások, kinek emléke mindig kedves volr a nép előtt'), nem mentették volna meg a bűnöst: ha Metellus Celer praetor hadi cselhez nem nyul, és hatalmába nem keríti a Janiculuson kitűzött zászlót, mely onnan levétetvén, a gyülekezetnek szétoszlani kellett 2). E zászló levétele máskor azt jelentette, !iogy Róma térületébe ellenség tört. Ilyenkor rögtön minden tárgyalás megszűnt s a nép fegyverért futott. A rómaiak nagyon ragaszkodtak a formákhoz ; s mivel a szokás különben is lehetővé telte a tiszlviselőknek a comitiákat tetszésük szerint feloszlatni, hatalmas okaik voltak a formák fentartására; a gyűlés azonnal föloszlott s az ügyet nem vették többé elő. E hiába való bujtogatásokba és meghiusult tervezgetésekbe belefáradván, Catilina elhatározta, hogy kierőszakolja a dolog- eldönparare, belluni gerere. coercere omnibus módis socios atque indicium sumínum habere; aliter sine populi iussu nullius earuin reruin consuli ius est." (Sallust Cat. 29.) ') „C. Marium, quem vere patrein patriae, parentem, inquam, vestrae libertatis, atque huiusce republicae possumuss dicere" (Cicero, pro Rabirio, X.) *) Die Cassius, XXXVII. 26, 27. 2*