Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1883

— 15 — A gennán díszítési mód leggazdagabban nyilvánul a nagy kapocstüben (fibula) sőt ennek egyik neme, az, a melyet én frank fibulának neveztem el, a germán müizlés legpraegnansabb kifejezése. A germánok a fibula alakot a rómaiaktól kölcsönözték, a kiknél az kétféle formában régóta divatozott. Az egyik a korongos fibula, többnyire kerekes, néha tojásdad korong, hátlapján tengelyen járó tűvel és az ennek felfogására szánt kampóval, — a másik a sokféle változatú kengyeles fibula, a kengyel görbülete befogadta a ruha redőjét, a húrként leszolgáló tűt a kengyel alján vagy kampóba vagy egy különösen e czélra szolgáló befelé hajló tagba lehetett akasztani. Sírmezöim korongos fibuláival gyorsan végezhetek. A legszebb ezüst példányok félreismerhetleniil rómaiak, a virágcsillagos bronz példányok szintén azok vagy legalább is antik minták hü utánzatai; hátra vannak még a hólyag és vonaldíszes példányok, ezek aztán már igazán barbár ízlésűek, de nem is szépek. De annál szebbek a frank fibulák. Ezek sirmezöimen nagyon ritka tünemények, nem is hiszem, hogy azok itt készültek volna, mert kivitelük öntudatos, tiszta és megállapodott germán müizlésü, melyet, ha ahhoz a pannóniai ötvösök teljesen értettek volna, bizonynyára több más tárgyon is érvényesítettek volna. A frank fibulán három részt különböztetünk meg, a hol széles, négyszögű, hol félköridomu nagy fejet, a széles lapos, de csak igen mérsékelten kigörbülö kengyelt, és a testet, mely vagy tojásdad, vagy lefelé fordított, különféleképen alakított háromszög. A fej néha vagy kiálló vagy vízszintesen egymáson fekvő tojásdad ágakkal van szegélyezve, kivált ha félköridomu; a négyszegű fejek többnyire csak díszesen vésett peremüek, a kengyel felöli oldal azonban mindkét fajtánál nyílt, szegély és peremnélküli. A fej, kengyel és test küllapja párhuzamos mezőkben a legmerészebb, de mindig kellemes látványt nyújtó vonaljátékkal van borítva, eme vonalokból a test alsó tompa csúcsán, vagy néha még a kiszökellö oldalokon is meghatározhatlan vagy hegyes, vagy tompa csörü állatfejek fejlödnek ki, melyek a nyugtalan érzést keltő, keresztülkasul járó vonalok szempihentetö záradékát képezik. Eme fibula a csak csekélyei kimagasodó bordahálózatával az öntőmintából kerül ki, a bordák közti mezők vonaldiszszel való kitöltése a korlátlan szabadsággal járó véső dolga, innen származik ama végtelen változatosság, mely a két teljesen egyenlő példánynak még csak lehetőségét is kizárja. Ily diszes frank fibulát összesen csak hármat találtam eddig, a negyedik egy embrionális, kicsi és vékony lemezből vert példány, melyen a kengyel egyenes nyakká lapul, és a melynek küllapja rendetlenül bevert concentrikus körökkel, tehát tisztán római módra, van díszítve.