Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1882

16 höz tartozó istenek egész serege kérdeztetett meg és döntő befolyást gyakorolt, u. m. Ceres, Tellus, Mars, Picumnus és Pilumnus; valamint ezeken kivül: Juno, Pronuba s talán még Mutunus, Consus és Sancus is idetartoztak. Később az elősoroltak elmaradtak és csak Jupiter és Juno szerepelnek, ez a házasságnál, 2) amaz pedig nyilvános ügyekben vitte a főszerepet. Cicero megjegyzi: „In precatione augurum Tiberius Spino, Alino, Nodinus et alia propiquorum fluminum nomina" szere­peltek volna. 3) A római, illetve latin nyelvnek két egyértelmű kifeje­zése van az auspicium ténykedésének kifejezésére: „auspicari" és „augurare" és ezekből „auspex" és „augur." Az „auspex" származik „avium spectio "-ból, az augur szó miként való származása nincs tisz­tába hozva. Valószínű az a vélemény, mely szerint „augur" és „augus­tus" rokonságban állanak; ezen nézeteket az Enniusnál 4) előforduló augustum auguriummal lehet támogatni, „auguraculum" pedig „arx"­nak értelmével bir, 5) annyival is inkább, mert „arx" többnyire maga­sabban fekvő helyre volt épitve; már pedig az „auspiciumok" is emel­kedettebb helyeken nagyobb előszeretettel valának megtartva. A római auspex és augur is volt egy személyben — az első név alatt értették a családapát vagy főbb hivatalnokot, ki auspiciumot tartott, a másik alatt az augur collegium tagját — innen van, hogy Romulus nemkü­lönben C. Claudius Marcellus Kr. e. III. században „optumus augur"­nak nevezteték, ép ugy Attus Navius egyszersmind augur vala; ő jelelte ki a „templum"-ot, imádkozott, figyelt stb. így ténykedett a hábo­rúban is, kit oda augur nem követhetett; sőt még Cicero is mondja: „Nos (augures) nuntiationem solum habemus, consules etiam spectionem. 6) Magán augurok is valának (augures nuptiarum). 7) A collegium tagjai szakértők valának az actusnál; továbbá az „auguraculum in arce" őrei, nemkülönben a disciplinának ápolói. A magistratus végez­hette ugyan a spectiót, de a jelenlevő augur vizsgálta, szemlélte, hir­dette, magyarázta az eredményt saját nevében (nuntiatio, interpretatio az augurt illette). Egyébiránt a magistratusnak hatalmában állott, a kihirdetett eredményt elfogadni vagy nem, mert ez az ő „auspicium"-a vala; de idővel törvénynyé lett, hogy tartozik kiki e kihirdetésnek magát alávetni, minél fogva Cicero joggal mondhatta : „Jus est augu­rum cum auctoritate coniunctum". Sőt némely esetekben a nuntiatio kötelező is vala. 8) Az augur collegium tagjai sem hivatalnokok, sem papok nem !) Verg. Aen. IV. 165. 2) Junoni ante omnes, cui vincla iugalia curae Aen. IV. 59. Juno, quae prae est coniu­giis et ipsa in libris augurum prae esse dicitur auspiciis. 3) Megjegyzendő, hogy itt csak a folyó-istenek vannak megnevezve. *) Varró. R. R. 3. 1. 2. 8) Festus Ep. p. 38. Conteinplari dictum est a templo, id est loco, qui ab omni parte aspici, vei ex quo omnis pars videri potest, quam antiqui templum nominabant. 6) Philipp II. 32. "') Rossbach die rom. Ehe. 298. 1. 8) Qui agunt, auspicium praemonento, ollique obtemperanto . . . auspicia servanto, au­guri parento. Cic. de leg. 2. 8. 3. 4. ig. 4

Next

/
Thumbnails
Contents