Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1882

10 házassági ténykedést (actust) megelőzték, *) 2) és az ünnepély kezdete előtt végre is hajtattak. Ha a férj a leendő házasságra vonatkozó auspiciumokat megtette, ugy bizonyára az ünnepély kezdetén és nem a végén tette azt, s feltéve hogy a „Domum deductio" után — azaz a következő napon — tette azt, akkor ez semmi esetre sem vonathoz­hatott a kötendő házasságra. Rossbach megint ugy vélekedik, hogy a házassági auspiciumok végrehajtása, foganatosítása az atyai háznál, rokonok és jó barátok jelenlétében, nemkülönben az egybegyűlt néptömeg körében történt volna; ez ellen igen helyesen szólal fel Marquardt: 3) „Ez mindazzal ellen­kezik, a mit az auspiciumokról tudunk". A „ spectio "-nak szabad ég alatt „tabernaculum"-ból még pedig napkelte előtt kellett történni és azonkivül az egész környéken szélcsendnek kelle uralkodni; miből megint azt lehet következtetni, hogy a magán auspiciumok (auspicia privata) a telek valamelyik hátsó nyilt részében a „hortus"-ban haj­tattak végre; mert nehéz elgondolni, bogy egy rakonczátlan zavargó néptömeg tolongása megtűrhető lett volna, a mi mindenesetre a „spectio" ténykedésére (actus) csak zavarólag, de nem emelőleg hatott volna, de továbbá az is nehezen hihető el, hogy a hivott vendégek oly korán reggel, illetve éjjel már odaérkeztek volna. A ki Jupiter hangulatát tudni akarja, annak magának is szük­sége van nyugodt kedélyhangulatra; tehát csendet kiván maga körül, és hogy gondolatait összeszedhesse, magányba kell visszavonulnia, min­den oda nem tartozó dolog megrontja az actust és annak czélját". Lange a régi királyok inauguratiójának szükségessége mellett mél­tán emel szót; de mikor azt véli, hogy nekik az „inauguratióra" csak azért lett volna szükségük, hogy az állam érdekében az „auspiciumok" és áldozatok joggyakorlatához hozzájuthassanak, akkor nagyot téved, a mennyiben itt már az „auspicatio"-hoz megkívántató képesség forog kérdésben. Lange véleménye szerint meg van oldva az auspicium (pu­blicum) és a potestas (publica) között létező szoros összefüggés; de nincs megmagyarázva, hogy miért épen a papoknak volt szükségük inauguratióra és nem egyszersmind a „magistratus"-nak is a köztársa­ság idejében; már pedig tudjuk Liviusból, hogy ez utóbbinak tagjai is inauguráltattak, 4) valamint az is nagyon feltűnő, hogy az augurok inauguratiója még kérdés tárgyát sem képezte. 5) A mi az „auspicium" és „potestas" egymáshoz való szoros viszonyának alapját illeti, ez ma­gában a „potestas" fogalmában rejlik, a mennyiben potestas = teljha­talom, cum és pro populo tenni, cselekedni, és az, a ki ezen hatalommal fel van ruházva, kell, hogy a „spectio pro populo" hatalmával is fel legyen ruházva, mivel „nil, nisi auspicato geritur". A „creatio" azon *) Servius (ad. Aen. 4. 45) mondja : „Nuptiae captatis fiebant auspiciis. 2) Liv. XXXXII. 12. 5. 3) Magán rég. I. 45. 1. 17. jegy. l) Liv. VI. 11. 4. VI. 41. 5. 6. 5) Liv. XXV. 2. 2., XXVII. G. 16., XXVII. 36. 5., XXIX. 38. 67., XXX. 26. 10., XXXIX. 45. 8., XL. 42. 13., XXXXV. 44. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents