Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1879

9 Évekig tartott a germánok és rómaiak eme tusakodása. A lét és nemlét kérdése mindkét félnek roppant erőt és szívósságot adott. Változó szerencsével folyt a küzdelem, mig egyszerre csak valami harmadik, egy borzasztó jelenség, az Isten ostora, a küzdő felekre és azok közé rontott. Ezen nagyszerű egyéniségnek, Attilának, a húuok királyának jellemrajzát fogom a következőkben tárgyalni, a. nevéhez fűződő történelmi eseményekből csak annyit említve meg, a mennyi a kép kiegészítéséhez nélkülözhetlenül szükséges. Attila egyike volt azon világot megrázkódtató jelenségeknek, melyek évezredek vagy hosszú évszázadok után villáinsebességgel tűnnek fel s a melyek előtt vész és pusztulás jár, nyomukban pedig vérpatakok fakadnak. Jornandes (35. §), nyilván Gassiodorus után igv irja le Attilát: ,,A világ felforgatására születve, borzasztóságának nem tudni, hogyan elterjedt híre minden országot rémülésbe ejtett. 0 büszkén lépdelt, hatalmi érzete minden mozdulatából kitűnt, szerette ugyan a háborút és küzdelmet, de mégis, ahol lehetett, szívesen mérsékelte a vérontást; tántoríthatlan volt elhatározásaiban, de mégis mindig meghallgatta a kérelmezőket, és azok iránt, kiknek húségéről meggyőződött, telve volt jó indulattal." „Külsejét illetőleg: termete zömök, melle széles, feje nagy, szemei aprók, szakálla őszbe csavarodott, orra lapos, arezszine barna volt." Ez ugyan nem rosz jellemzés, de nem elégséges. A történésznek élesebben kell rajzolni. Attilát lehetetlen megérteni, hacsak mindig szem előtt nem tartjuk azt, hogy ő ázsiai és egy félvad nomád nép született feje volt. Éles esze ugyan túlment nemzete látkörén, de nemzeti jellegétől még ő sem, annál kevésbé népe volt képes megválni. A hún alkotmány tisztán patriarchális volt. A király maga a legegyszerűbb módon, ingyen szolgáltatta ki az igazságot ; borzasztó büntetések vártak az elmarasztaltra, más büntetést nem is említenek forrásaink, mint keresztre feszítést; azonban a legkorlátlanabb szabadságot élvezték mindazok, kik a király egyszerű parancsolatai és a nemzet hagyományos törvényei ellen nem vétettek, ugv hogy még született rómaik is előbbre tették a húnok közti életet a római közigazgatásnak. A terheket illetőleg az uralkodó hún nép, mint főnemesség, adómentes volt; a többi alattvalók is, a véradón kivül csak igen csekély, termékekben szolgáltató terhehet viseltek, mert a pénzbeli kiadásokat, a rómaiak által űzetett évi sarcz, mely az utóbbi időkben egyedül Konstantinápolyból 2100 font aranyra rúgott, tökéletesen födözte. Ezen alkotmány és az általa feltételezett életmód szabályozta Attila politikáját is. A keleti és fekete tenger közti síkságot, szittya, finn- és szláv népeivel hatalma alá hajtotta, a, római területet gazdag