Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1878

10 A gerinczoszlop előrészén egy nagy csoport csigolya nem bir bordákkal, vagy ezek csupán durványosak; igy nyakcsigolyaoszlopnak nevezett szakasza azon mértékben terjed a következőnek rovására, a milyenben ez megrövidül, igy az ágyéknál is a bordák kifejlődésével elsatnyulnak egyes csigolyák s viszont. Cuvier szerint: Gavialis gangeticusnál 7 nyakcsigolya. 14 hátcsigolya, 3 ágyékcsigolya. Crocodilus biporcatusmíl 7 nyakcsigolya. 13 liátcsigolya, 4 ágyékcsigolya. Alligátor luciusnál 7 nyakcsigolya, 12 hátcsigolya, 5 ágyékcsigolya, Owen a három nem háti és ágyéki részleténél egygyel kevesebb csigolyát vesz föl, de helyesebben a nyakcsigolyát. A különbség tehát abban áll, hogy a nyakcsigolyáknak hasonló száma mellett a hát- és ágyékcsigolyák változnak, épen igy a Pterodactylusnál is. Az első csigolyákat a Gerinczeseknél fejgyám és forgolya képezik: amaz a Teknősök- és Gyíkféléknél 3 részből, a Krokodiloknál négy külön részből áll s keskeny csontgyiirüt képez, melyen a testnek megfelelő rész igen kevéssé vau kifejlődve. A forgolya hiányzik s a fejgyám fölvételére csak egy ízlap vagyon (Monocondylia). A forgolya fognyujtványa, mely a Gerinczeseknél általában mint a fejgyám teste szerepel, a Hüllőknél nem a forgolyával van összenőve, hanem mint fogcsont (os odontoideum) egészen különválva létezik. A csigolyák nyujtványait illetőleg: a felső ivszárak csak a fark végső csigolyáin hiányzanak; a felső tövisnyujtványok és csigolyatestek általában megvannak, az alsó ivszárak Kigyók, Gyikok és Krokodilok farkcsigolyáin is fordulnak elő sőt utóbbiaknál rövid tövisnyujtványnyal végződnek: alsó tövisnyujtványok Gyikok- és Krokodiloknál a farkrészen; haráutnyujtványok csak a felső ivszárakból erednek, s többnyire rövidek, durványosak; iznyujtványok a Tajkosoknál a felső ivszárakon fordulnak elő s olykép egyesülvék egymással, hogy az egyik csigolya iznyujtványai a másikéihoz csak hozzákoczódnak. Bordák. Hüllőknél bordák minden törzsi csigolyán vannak, kivéve a Teknősöket, melyek nyaki és törzsrészén a bordák még durványok alakjában is hiányozni látszanak, ha ugyanis a háti pajzsba nyúló csontrészeket ugy tekintjük, mint a csigolyák harnntnyujtványait. A Gyikok- és Kígyóknál a fejgyám bordája hiányzik s inig elsőknél a törzsi csigolyák egy része a szegycsonttal van összeköttetésben s ez által a gerinczoszlop bordás része élesebben el van különítve: a Kígyóknál a bordák a második nyakcsigolyától kezve majdnem egyenlően alkotvák. Kz utóbbiak különben is valamenyien a gerinczoszloppal való mozgékony egyesülésük által tűnnek ki. A Gyíkoknak a szegycsonttal összeköttetésben levő bordái mindig több szakaszra osztvák, melyek közöl többnyire csupán a felső gerincz-szakasz van teljesen csontosodva. A szegycsonti végek rendszerint porczosak maradnak s kevés pár csatlakozik közvetlenül a szegycsonthoz. A Krokodilok- és Gyíkoknál a szegycsouti borda két darabra különült. — A nyakborda durványainak összeköttetése a gerinczoszloppal a Gyíkoknál az utolsó nyakcsigolyákon szabadabb. A mellbordák ugyanezeknél kisebb számúak s gerinczi meg szegycsonti darabra oszlanak. A gerinczi részek visszafelé irányult nyujtványok (proces. uncinati) által tűnnek ki. melyek a