Palcsó István: A késmárki ág. hitv. ev. kerületi lyceum története (Késmárk, 1893)
78 Az 1851. évben tartott egyházkerületi gyűlések határozatai. főtanoda magát jogosultnak nem érzé e tekintetben önálló lépést tenni, hanem netalán szükségesnek tartandó újjászervezését a prot. egyház kerületi és egyetemes gyűléseinek a kormánynyal egyetér- tőleg hozandó eldöntésétől tette függővé. Ily értelemben válaszolt a főtanoda pártfogósága egy a kassai kerületi helytartóságtól küldött leiratra, melyben a főtanoda újjászervezése sürgettétett.*) Az 1851 -ik évi április 24. és 25-én Eperjesen tartott evang. egyházkerületi iskolai gyűlés**) teljes elismeréssel ugyan a magas kormány azon üdvös törekvése iránt, hogy országunk tanügyét a tudományos nevelés korszerű igényeinek színvonalára elősegíteni buzgólkodik; egyúttal pedig az 1791: 26-ik törvényczikkhez mint a protestáns egyház autonómiáját örök időkre biztositó alaptör- vénjdiez híven ragaszkodván legsürgősb kötelességének vallá a körében fekvő tanodákat önállóan újjászervezni úgy, hogy ezek a prot. egyház, a tudomány és a m. kormány igényeinek megfelelhessenek. — A jelen lévő követek mindegyike ily értelmű utasításokkal és az újjászervezés követelte áldozatok megszavazására szükséges teljhatalommal vala felruházva. A tiszai egyházkerület szükségeinek megállapítása után határoztatott, hogy Eperjesen egy philosophiai, theologiai és juridikai akadémia, Késmárkon és Rozsnyón nvolcz osztályú gymnasiumok, Miskolczon egy négy osztályú algymnasium, Lőcsén reáliskola szerveztessék a kormánytervezet értelmében. Azután mindegyik tanoda pénzalapja vizsgáltatván meg, határoztatott, hogy a nagyobbodott szükségletek fedezésére hiányzó pótlék az önadóztatás egy neme által, t. i. minden lélektől éven- kint egy-egy garas beszedése alapján fizettessék a kerületi pénztárból. Ezen határozatok keresztülvitelével egy iskolai bizottmány *) Az ilyen értelmű felirat szerkesztésével az iskolai közgyűlés által meg- bízott választmány ellen Nendtvich Imre, egyházi felügyelő, Kuncz Dávid, lelkész és Gemza József, egyházi gondnok, tiltakozó feliratot intéztek az oktatásügyi minisztériumhoz, melyben azon ürügy alatt, hogy a választmány nem képviselte az egyházi és iskolai gyűlést, tehát ilyen választ nem adhatott, — ok hárman a kormány kivánata szerint állami gymnasiumot kértek Késmárkra. Ennek ellenében pedig az 1851. ápril 15-én tartott iskolai gyűlés az egyházi gyűléssel megegyezoleg a választmány eljárását és feliratát helyeslé és magáévá tette, ellenben az ellene tiltakozott urak separat-votumát és állam1* gymnasium felállítása végett tett kérelmüket nem kelyeslé és semmisnek nyilatkoztatá ki. Határoztatott egyszersmind, hogy a nevezett urak kérelmét visszavevő felirat küldessék fel, azon kijelentéssel, hogy ok sem az egyházi, sem az iskolai gyűlés érzelmét nem képviselték és nem tolmácsolták. **) Ezen gyűlés tartatott BerzevicZy Titusz, feltörvényszéki ülnök, mint cs. k. kormánybiztos jelenlétében, Fabriczy Sámuel, esp. felügyelő és Schwartz Mihály, esperes, elnöklete alatt.
