Palcsó István: A késmárki ág. hitv. ev. kerületi lyceum története (Késmárk, 1893)
72 Az evang. egyetemes egyliázgyü- lósnek az országos értekezletre vonatkozó nyilatkozata 1848. jul. 25. Országos tanári értekezlet 1848. jul. 20. A lyceum vélemény es tervezete. kéziét tárgyainak megvitatására felhívta: ennek folytán az ev. egyetemes egyházgyülós az összes egyházkerületekben lévő egyházközségek és iskolafentartó testületek valamint a református és unitárius hitfelekezetek arra vonatkozó véleményeinek alapján azon vezérelveket formulázta, melyek az egybehívott országos értekezlet alkalmával az összes magyarhoni protestánsok jogos kívánalmainak kifejezésére szolgálandanak, melyek is abban összepontosultak, hogy a magyarhoni protestáns egyház évszázadok alatt nehéz küzdelmek árán kivívott létjoga és autonómiája ezentúl mind más, kivált a rom. katholikus egyház, mind az állami hatalom irányában teljes érvényre jusson és a kilátásba helyezett állami segély nyújtása, illetőleg elfogadása által semmiféle csorbítást ne szenvedjen. Egyszersmind az egyházi rendezet, az iskolai tanulmányok, törvények és fegyelem rendszeresítése függővé tétetett az országos értekezlet eredményétől. Azon kívül 1848. julius 20-án gyűlt össze számos tanár mind a három protestáns, mind a katholikus felekezetekből és több napon tartott szak- és közgyűlésekben készítettek tanrendszert a kisdedóvódák, elemi és polgári iskolák, gymnasiumok és főtanodák számára. Ezen tervek b. Eötvös József miniszternek adattak át, ki is ezeket szívesen fogadta és mindent, mi tehetségében áll, a közoktatásügy emelésére megtenni Ígért. A mi főtanodánk részéről kiküldött képviselők is, nevezetesen: Fűrész Ferencz és Bene J. Samu az 1848. évi julius 19. és 20-án Eperjesen tartott tiszai egyházkerületi, Hunfalvy János és Stenczel Hugo az 1848. évi julius 27-én és aug. 29-én Pesten tartott egyetemes gyűlésen részt vettek ama vezérelvek fölött folytatott vitában és a lyceum pártfogói közgyűlése által megalapított utasítások értelmében az állam és más egyházak irányában a törvény eszméi szerint megváltoztatandó viszonyt illetőleg következő vezérelvek felállításáért küzdöttek. Különösön a következő kérdésekre terjedtek ki ezen véleményadásaik: 1. Kell-e a tudományos tanodákat vallásfelekezetre vonatkozó külömbség nélkül vegyesekké tenni? Nem tartatik szükségesnek, sem tanácsosnak, hogy protestáns tanodáink a kath. intézetekkel teljesen összeolvasztassanak és hogy csupán vegyes állami tanodák legyenek; minthogy axióma gyanánt áll, hogy a tudományok szoros összefüggésben állanak egymással és úgy a vallással is; ez pedig főképen azon szellem, mely a tudományokat és a szerint a tanodákat is áthatja; a katliolicismus elve és szelleme pedig tökéletes ellentétben áll a Protestantismus elvével és szellemével és azért meg nem egyeztethető ezzel. A szerint a kétféle tanintézetek összeolvasztása nem az óhajtott val
