Palcsó István: A késmárki ág. hitv. ev. kerületi lyceum története (Késmárk, 1893)

57 leinek. Nagyobb fontosságú iratok, mint: hiványok, alapitó okle­velek stb. a gyűlés elnöksége s a jegyző által aláirandók, és a lyceum pecsétjével ellátandók; a hiványok egyszersmind az egyházi felügyelő aláírása- és pecsétjével is megerősítendők. Az ezen egyezményről kiállított „A m i c a“ nevű okmány szirma-bessenyei Szirmay Adám egyetemes ev. egyházi és is­kolai főfelügyelő és Jozeffy Pál tiszai egyházkerüteti superin­tended, — a kiknek jelenlétében és közvetítése által ezen egyez­mény az illető felek között az akkori lyceális közgyűlés alkalmával megállapittatott és elfogadtatott —, továbbá: Berzeviczy Titus, Máriássy Ágost, Spóner Tivadar és Okolicsányi Victor, lyceumi felügyelők, szintúgy Furmann Józs. Ede egyházi felügyelő, Gornides Pál egyh. gondnok cs Rumann Márton helybeli ev. lelkész saját­kezű aláirásával és pecsétjével lett megerősítve és ugyanannak három eredeti példánya közül az egyik a lyceum, a második a helybeli ev. egyház, a harmadik a tiszai egyházkerület levéltárába helyeztetett el. A több éven át folytatott vitás ügynek akként történt sze­rencsés lebonyolítása és a pártfogói viszonynak a főtanoda nagyobb felvirágoztatására megállapított szabályozása után Zsarnay Imre, ki annak létrehozása körül az intézet érdekében fáradozott és nagy érdemeket szerzett vala magának, a losonczi főtánodába jogtanár­nak hivatván meg és ezen állomást magánügyei tekintetéből elő­nyösebbnek találván, mind a mellett, hogy egy közgyűlési követség által további ittmaradásra fel lett szólítva, főtanodánktól elbúcsú­zott Helyébe Józsa Zsigmond választatott jogtanárnak 1839-ben. Az iskolai pénzalapnak fent említett 1811. és 1817. évi tete­mes veszteségei után találkoztak ismét nemes lelkű barátjai a tanuló ifjúságnak és főtanodánknak, kik közül hálával említendők: Napravszky Zsuzsánna, ki szorgalomdijakra, Schwartner Márton, ki a lyceumi könyvtár szaporítására, Pongrácz Imre, Kutny Miklós, Lehoczky Márton és Grenczner Samu, kik alumneumi czélokra, Kralovánszky István, ki tanári özvegyek és árvák nyugdíjazására, Ujházy Lajos, ifj. Görgey György, Cornides Tamás, Melczer Pál, Tablicz Bohuslav, kik általános iskolai czélokra tettek kegyes ala­pítványokat, mely utóbbiak által a pénztár ugyan képessé tétetett az 1812. és 1835-ben szervezett tanári díjazásra szükségelt költ­ségeket fedezni; de az idővel folyton növekedő egyéb szükségek kielégítése, különösen a tanári személyzet szaporítása, — bármily kívánatos vala — az által még nem tétetett lehetővé. Már 1837-ben indítványba hozá a főtanoda javát buzgón szivén hordó Furman J. Ede egyházközségi felügyelő, hogy a Az a mica nevű okmány. Változás a jogtudomá­nyi tan­széken 1839. Kegyes ala­pítók 1818-38. A lyceumi pénzal. elég- ■ télén volta

Next

/
Thumbnails
Contents