Palcsó István: A késmárki ág. hitv. ev. kerületi lyceum története (Késmárk, 1893)
155 nem vala megengedve, a bécsi ev. theologiai académiát látogatá meg, hol theologiai és philologiai tanulmányokkal foglalkozott, melyeket azonban megújult betegsége félbe szakított. Visszatérte után Eperjesen és aztán Tisza-Lakon vállalt el nevelői állást, honnan Késmárkra 1831-ben a lyceum II. grammatical osztályába helyettes és egy évi sikeres működése folytán rendes tanárul választatott. — Ezen állomásán gazdag ismereteit szeretettel érvényesité tanítványai oktatása- és nevelésére, mesteri jártasággal kezelvén szóval és írásban a német és latin nyelvet, valamint a mindinkább előtérbe lépett magyar nyelvet és reáltanulmányokat. A korszellem és tudomány előhaladását örömmel üdvözölve a lyceum czélszerü átalakitásainál buzgóan közreműködött. Kifogyhatlan türelemmel és vallásos ihlettséggel ápolá növendékeiben a szív nemes érzületeit és felébreszté bennök a tudomány iránti szeretetet; szabad óráiban pedig szeretettel foglalkozott a classicusokkal, bölcsészeti és mathematical tanulmányokkal valamint a költészet múzsájával, melynél az élet viszontagságaiban legédesebb örömeit és vigasztalásait leié. Költői tehetségéről nyomtatásban megjelent költeményei, alapos tudományáról pedig az 1856/7-ik évi lyceumi értesitvényben megjelent jeles értekezése tanúskodik.*) A megboldogult hálás elismerésre méltó érdemeit az ő végtiszteleténél Palcsó István tanár mint egykori tanítványa és tiszttársa meleg szavakkal derítette fel.**) Az 1870-ik évi junius hó 23-án tartott közvizsgák alkalmával Stenczel Hugó igazgató tanár, ezen állásáról, melyben 40 évig mint tanár és a mellett nehány évig mint iskolai jegyző, könyvtárnok, alumneumi s uj pénzalapitványi gondnok és számos éven át volt igazgató oly híven és ritka ügyszeretettel működött, — tiszttársai és az egész pártfogóság legnagyobb sajnálatára önként köszönt le. Néhai Stenczel Hugó született az 1808-ik évi márcz. 27-én Késmárkon, mint nemes származású és köztiszteletben álló szüleinek Stenczel János György ügyvéd és városi tanácsnok és neje szül. Krausz Klára harmadik gyermeke. 0 úgy, mint három fivére s négy nővére vallásos érzelmű édes anyja s tudományosan miveit atyja gondos vezetése, de egyszersmind szigorú fegyelme alatt serdülvén fel, a helybeli elemi iskolában nyert oktatása után a lyceum minden gymnásiumi és académiai tanfolyamát végezte be kivéve a syntaxist, azaz a III. és IV. grammatical osztályt, melyet Rozsnyón végzett, hová őt édes szülői vitték a magyar nyelv alaposabb elsajátitása *) Költeményeinek czime: Dichtungen von J. S. Bene, Leüt? eh au 1846. — Értekezése: „Erörterungen zur Rhythmik und Metrik.“ **) Nekrolog über J. 8. Bene von S. Palcso. Archívum lyc. L. 14. Stenczel Hugó igazgató tan ái- le köszönése 1870. Az ő emlékezete.
