Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1917
51 vallás és közoktatásügyi minisztériumnak az állami felügyeleti joggal megbízott kormányképviselője 1917. évi november 15. és 16-án látogatta meg intézetünket és ez alkalommal is teljes elismerését fejezte ki a tanári karnak eredményes működés fölött. Adámv Gyula áll. főgimn. tornatanár, mint kiküldött testnevelési felügyelő 1918. évi május 24. és 25-én látogatta meg iskolánkat és eltekintve a tornacsarnoknak hiányos felszerelésétől, amely hiányt csak a háború után lehet véglegesen pótolni, ugyancsak elismerését fejezte ki az ifjúság testnevelése terén tapasztaltak felett Nevelési, tanulmányi fegyelmi állapotok. Amint a már négy év óta dúló világháború köztársadalmi és állami életünk egész vonalán egyre jobban érezteti romboló, felforgató káros hatását, úgy a tanügyünk is évről évre jobban sínyli meg e háborús éveket. És alig van intézmény, amelyeken a háború mélyebb és ta áti csak évtizedek múltán kiheverhető sebeket ütött mint az iskolákon. Hisz lassankint oly generáció kerül nemcsak a középiskolába, hanem innen ki az életbe a főiskolákra, amely már jó formán nem s tudja mi az a normális tanév és tanítás Megfogyott tanári létszám, redukált szorgalmi idő és óraszám, megnyirbált tananyaggal paedagógiailag a lehetetlenség határán túleső hadivizsgák, ötletszerűén elrendelt 4—o heti haditanfolyamok szinte csődbe kergetik at anügyet, az iskola tekintélyét aláássák, a tanítás komolyságát veszélyeztetik, a tanári kart pedig a legsúlyosabb erkölcsi dilemma elé állítják és az ifjúságot arra tanítják, hogy kötelességtudás, komoly készültség és tudás nélkül is boldogulhat. Amint mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a kellő alapos, tízhavi szorgalmas, nyugodt munkálkodásból fakadó készültséggel bocsássuk el ifjainkat, ép oly kevéssé láthatja el a népiskola, amely többnyire még keservesebb viszonvok közt tengődik azzal a tudással és ismeretekkel, amelyet a középiskola normális időkben joggal várhat. Ehhez járul még, hogy a háború okozta nagy gazdasági eltolódás következtében oly elemek kerülnek a gimnáziumba, amelyek egyáltalában nem odavalók. Oly néprétegek vagyonosodtak meg, amelyek előbb gyermekük iskoláztatására nem is gondoltak. Másrészt az a körülmény is elősegíti a tanulóknak beözönlését, hogy ipari pályára nem igen lehet adni, mert iparosainknak tekintélyes része katonai szolgálatban áll és műhelyük szünetel. A magaviselet terén mindinkább meglátszik a szigorú apai kéz hiánya, a szülői ház fegyelmének megl.izulása, a háborúból fakadó általános erkölcsi elzüllés, amely a falvakban ép úgy mutatkozik mint a városokban és az utcán és iskolában bizonyos rakoncát'-'-ságban, rombalásban és rend és tisztaság iránti érzék hiányában tapaszta ó. Az egyre szaporodó bejáró tanulók száma, ugyancsak a háborúból eredő rettenetes drágaság egyik következménye, crak fokozza a bajt. Ahol 4*
