Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1915
22 Mindazt, amit itt leírtam, nem utópiának szántam, nem a könyvtárak poros polcainak, hanem az élő és lüktető jelennek. Igaz örömem volna abban, ha azok, akikhez e sorok szólnak, kiéreznék azokból az iskola meleg szeretetét és a klasszikus tanulmányok fellendítésének forró vágyát. Mindenki, aki hivatott kritikával hozzájárul az itt felvetett eszmék tisztázásához, a magyar gimnázium szebb jövőjének igaz ügyét szolgálja. 7. felvilágosításokból tájékozódhatom — megállapítja, hogy a latin-tanítás eredménytelenségét hangoztató panasz épenséggel nem jogosult; kívánja, hogy tartózkodjék a gimnázium tanterve az utópisztikus kívánságoktól s javasolja, hogy készítsék el az olvasmányok új kánonját, melyből azonban kihagyandó volna Cornelius Nepos, Caesar, ellenben felveendő' Anonymus, Plinius levelei s Plautus, mig Vergilius és Cicero egy-egy félévre volna szorítandó. íme, ismét néhány okos szó, egy gazdag tapasztalaté, kitűnő’ tanártól! Vajon hallgatnak-e rá? Lesz-e foganatja szavának ?
