Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1915
74 a méreteiben, de egyúttal kihatásaiban is mindent felülmúló borzasztó világháború az iskola életében előidézett. Egyelőre tehát csak arra kívánunk szorítkozni, hogy a háborúnak a lefolyt 1915/16. tanévre vonatkozó hatásait röviden kimutassuk és az előző évi eseményekre csak annyiban kívánunk visszatérni, a mennyire az összefüggés azt szükségessé teszi, avagy a mennyiben az a két tanév közt mutatkozó külön hatások és eredmények megitéléséhez szükséges. Majd a mikor végleg lezajlott ez a nagy emberirtó, mindent felforgató katasztrófa és elkövetkezik a várva várt béke, akkor lesz csak valóban módunkban kimutatni teljes hűséggel, tárgyilagossággal és részletességgel, hogy tükröződik vissza a nagy világtragédia minden jelenete és fordulata az iskola életében, hogy reagált ez a mikrokosmus is a világtörténeti eseményekre, milyen átalakító hatással voltak ezek amarra, hogy állta meg a küzdelmet az iskola, a tanári kar, az ifjúság — milyen tapasztalatok és tanulságok vonhatók le. Az első háborús tanév mérhetlen izgalmai, váratlan meglepetéseivel szemben, a melyek egyrészt magával a háború hirtelen kitörésével voltak kapcsolatosak, másrészt abban lelik magyarázatukat, hogy a rövid győzelmi előrenyomulást csakhamar az ellenséges invázió váltja fel; a mostan lefolyt tanév, eltekintve az általános háborús helyzetből folyó nehézségektől, tanerők hiányától, szinte nyugodtnak és normálisnak mondható. A míg az 1914/15. tanévben a hullámzó hadiszerencse közepette aggódó lelkünk, zaklatott kedélyünk csak nehezen találta meg a kellő egyensúlyt és higgadtságot az iskola nyugodt és békés munkájához, addig az 1915/16. tanév egyre fokozodó hadisikerek és hódítások jegyében nyílik meg és munkakedvünket katonáink dicső győzelmei, eredményes harcai csak növelik és sarkalják. Az 1914/15. tanévben a nagy nehezen megindult tanítást csakhamar megzavarja az intézetnek 1914 október 9-én hadikórházzá történt lefoglalása. Hajléktalanságra jutván, a helybeli áll. polg. fiú- és felső keresk. isk. vendégszeretetét kellett igénybe vennünk — egészen 1915 január 21-éig, a mikor a közben felszabadult épületünkbe ismét visszatérhettünk. Ezen idő alatt délutáni tanításra voltunk szorulva és e mellett nélkülöztük felszerelésünket, taneszközeinket. De még így sem volt sokáig nyugtunk. — A sárosmegyei orosz betörés riasztó hatása alatt dec. 7-én beszüntettük a tanítást és csak jan. 4-én folytattuk. — Az első félév hiányait azután a II. félévben, a mikor ismét hajlékunkba visszatértünk, igyekeztünk pótolni az évközi szünetek megrövidítésével és a tanévnek lehető kitolásával. A hadiszolgálatra bevonult 5 rendes tanerő és az iskolaorvos és egészségtan tanár helyettesítése heti 89 órával nem volt lehetséges már csak azért sem, mert a félnapos, illetőleg délelőtti, később délutáni tanítástól részint a bejáró tanulók miatt, részint az intézetünkből való kilakoltatás miatt nem
