Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1915

14

2. művelődéstörténetét,

3. világnézetét,

4. vallási életét,

5. a magyarországi latin irodalmat.

Ezeket a tárgyköröket a leghelyesebben, azt hiszem, a következő írókból vett szemelvények világíthatják meg:

1. L i v i u s, Tacitus. Nem lehet a latin olvastatás feladata az, hogy in extenso felvegye programmjába a római történetírókat, hanem épen csak azokra kell szorítkoznia, akik összefoglaló történelmet írtak. Iyenekül tekintendők Livius a respublica, Tacitus a császárság történetére nézve. Liviust ajánlja kedves és tipikusan római egyénisége, könnyed elbeszélő modora, munkájának hazafias szelleme és évszázadok múltán is erősen érezhető hatása; Tacitust komoly és emelkedett világnézete, nemes hevülete, magával ragadó írói művészete, a munkájában tárgyalt kor rendkívüli jelentősége. Ki kellett rekesztenünk Cornelius Nepost, Curtius Rufust, Caesart, Sallustiust, mert mind epizódokat írnak meg, melyek gyakran lényegtelenek, vagy mert görög történelmet írnak, aminek nincs helye a latin olvasmányban, vág. pedig — végül — mert nem lehet velük állandó érdeklődést kelteni. Liviuson és Tacituson kívül más történetíróra már csak azért sincs szükségünk, mert egyes kimagasló epizódokat megismernek a tanulók egyéb olvasmányaik kapcsán is, mint pl. a Catilina-féle összeesküvést Cicero révén. Jól egészíti ki a történelmi jellegű olvastatást — főleg az alsó fokon — Valerius Maximus néhány kisebb elbeszélése, anekdotája; ezeknek felvétele — a szerző dagályos rhetor-stilusának némi szelidítésével — már kiváló jellemképző erejüknél fogva is kívánatos volna.

2. Phaedrus, Ovidius, Plautus, Terentius, Plinius és Cicero levelei, Plinius nat. hist., Martialis, Catullus Tibullus, Propertius, Cato, Vergilius Georg., Gellius, feliratok, közmondások, anekdoták. Természetszerűleg esik erre a pontra az olvasmányok leggazdagabb csoportja, mert ép itt kell a legnagyobb területet bevilágítanunk. Az itt felsorolt auctorok közül mai tantervűnkben csak Phaedrus és Ovidius szerepelnek ; az újonnan felveendők egytöl-egyig érdekes olvasmánynak ígérkeznek. Megismeri belőlük a tanuló a római ember belső életét, amint az a lírában megnyilvánul, mindennapi ügyes bajos dolgait, társadalmi érintkezését a komédia, a levelek révén, ragaszkodását a földhöz, az ősi foglalkozásokhoz Cato és Vergilius, világnézetét és szellemességét az epigrammák, közmondások, feliratok, anekdoták alapján, a világról való felfogását, tudományos ismereteit Plinius természetrajzából. Ez a változatos és gazdag olvasmánysorozat oly gyümölcsökkel kecsegtet, melyek után az iskolának két kézzel kell nyúlnia.

3. Cicero, Horatius, Seneca, Tacitus Agr. E ponton Seneca kerül új auctorként kánonunkba. Ideje végre, hogy a mi iskolánk is