Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1912
20 negativ elektromossága és positiv elektromosságú esőcseppet. Keletkezésük sorrendje: kisebb telítés mellett elsősorban a porszemekre, mint m a- gokra rakódik le a vízpára. Ezek azután súlyuknál fogva a földre esnek. Nagyobb vízpára telítés mellett a negativ elektronokra, mint magokra rakódik le a vízpára, s keletkeznek a negativ elektromosságú esőcseppek, melyek súlyuknál fogva szintén a földre esnek. Midőn a vízpára telítettsége meglehetősen nagy, rakódik le a vízpára a positiv elektronokra, mint m a- gokra, s jönnek létre a positiv elektromosságú esőcseppek. A két utolsó pára kondensationál az elektronok elektromossága a reájuk rakódott víz felületén helyezkedik el. Minél több negatív elektronnal, mint maggal biró párarészecske egyesül egymással, mert a kondensatio első időszakában csak ilyenek egyesülhetnek egymással, annál nagyob lesz a párarészecskék össz- felületén elhelyezett elektromosság potentiálja. mely részben az esőcseppek útján a földbe vezetődik. Ebert meghatározta a cumulus-felhőnek, melynek sugara 3 km. volt, hátramaradt positiv elektromosságát és azt 11000 volt méternek találta. Gerdien H. aki a göttingeni geofizikai intézetben végezte kisérleteit, azt írja, hogy a kisebb eső és országos eső legtöbbnyire negativ potentiálú, melynek esöcseppei esés közben még 1000 volt feszültséget is képesek elérni, azonban már ezen esőnek is az elektromos jellege időkö- zönkint változik és neutrális eső esik. Böe-esőnél percekig, sőt egy óráig tartó szélroham kíséretében történő záporesőnél, az elektromosság jellege folyton változik. Nem egyszer fordul elő, hogy az esőcseppeknek közvetlenül a leesés után oly elektromos tere keletkezik, melynek feszültsége meghaladja a 4000—6000 volt-métert, azonban egy másodperc alatt is képes az előjelét megváltoztatni. Ezen esőnél is a földre való leesés alkalmával általában túlsúlyban van a negativ töltés a positiv fölött. Zivatar-eső abban különbözik a böe-esőtől, hogy ennél mezők 10.000 volt-méter erősségüek nem is tartoznak a ritkaságok közé, és hogy az elektromosság előjele még gyorsabban változik, földre leesve gyakoribb a positiv előjelű eső, mint böe-esőnél. Ennek következtében a földnek elektromossága az illető helyen ezen időtartam alatt positiv elektromosságú lesz. A légköri elektromosságnak ezen elméletével összhangban vannak Aragónak megfigyelésein alapuló ismeretei, melyek szerint bebizonyított dolog, hogy a dörgés a nap és éjegyenlőség tájain a leggyakrabban hallatja szavát. Helyi viszonyoknak szembetűnő befolyásuk van. Gyakoribb a szigeteken és a kontinensen,, mint a tengeren és ritkább, ha partoktól távolodunk. A régi szerzők irataiban fölemlített tények némi valószínűséget látszanak kölcsönözni annak a véleménynek, mely szerint az égi háborúk ereje a régi kor óta kisebbedett. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a légköri elektromosságnak, illetőleg az elektronok tartalmának fontos szerepe van az emberi organizmusra való hatásában is. így Czermak P. a föhn-betegséget, melyben különösen az idő-
