Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1910
19 és a tanuló ifjúság küldöttségileg jelentek meg az ünnepeltek lakásain, hogy a tudomány e három lelkes és fáradhatlau bajnoka előtt kifejezzék elismerésüket, tiszteletüket, ragaszkodásukat, szeretetüket és hálájukat. A jubilánsok meghatott szavakban mondottak köszönetét az elismerésért és kitüntetésért, melyből szavaik szerint uj erőt és kedvet merítettek a jövőbeni munkára Zelenka Pál püspök úr ö méltósága meleg hangú levelet intézett az ünnepeitekhez.“ Új erővel és kedvvel látott e megtiszteltetés után újból a munkához. De bár a lelkesedés a pálya iránt a régi maradt, szellem és lélek friss volt: a test gyengült, mert erőt vett rajta a betegség. A régi szembaj meg-megújúlt, az asztma éveken át kínozta és a szobához láncolta s így a pártfogóság még az 1905. évi május hó 21-én tartott ülésén őszinte sajnálattal helyt adott azon kérésének, hogy 1905. évi szeptember 1-től nyugalomba léphessen és egyúttal jegyzőkönyvileg örökítette meg érdemeit, kifejezve azon őszinte elismerést, igaz hálát és mély köszönetét, amelyre áldásos működésével a líceumot kötelezte s arra kérve, hogy az intézet iránti szeretetet és érdeklődést a jövőre se vonja meg és kívánva, hogy a jól megérdemelt nyugdíjat boldog családi körben sokáig élvezhesse. Kimondotta végül a pártfogói közgyűlés, hogy módot fog még keresni, hogy kellő ünnepélyes formában búcsúzzék. Ezen búcsúzás az 1905/6 tanév elején, október 22-én meg is történt. De tekintettel gyengélkedésére és határozott kívánságára, el kellett állanunk minden nyilvános ünnepléstől és így csak az iskolatanács és a tanári kar kereste fel a lakásán s fejezte ki meleg elismerő szavakban elismerését és szeretetét a hú, odaadó és sikeres működésért. Megható szavakban mondott erre köszönetét, biztosítván a megjelenteket arról, hogy élte fogytáig szivén fogja viselni a lie. érdekeit és ápolni fogja továbbra is azt a szeretetet, mely a volt munkatársakhoz fűzi. Ezentúl már családjának és a tudománynak él, a tanítás nehéz, fárasztó munkáját abbahagyta. Betegeskedése miatt a szobát csak veröfényes napokon hagyhatta el. De olvasmányaiból tudomást szerzett a világ nevezetes eseményeiről, a tudomány vívmányairól, haladásáról. „Solatium praebent scientiae“. Folyton érdeklődött 2*
