Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1910

ZELENKA PÁL

1839-1910.

Mikor halálának megdöbbentő, váratlan hire eljutott hozzánk, alig akartuk elhinni, hogy ezt a cédrusként kimagasló, méltóság- teljes, egyenes tartású, külsőleg is csupa erélyt, erőt, egyéniséget mutató pátriárkát alig pár napos betegség leteríthette.

Fájdalom, a szomorú, leverő hír igaznak bizonyult.

ZELENINA PÁL, a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület püspöke 1910. december hó 4-én befejezte földi pályafutását.

Messze kimagasló, áldásos munkában, maradandó alkotásokban gazdag életpálya nyert befejezést elhunytéval s benne intézetünk, egyházkerületünk, evang. egyházunk s közéletünk méltán siratja a nagy szellemű, fényes tudású, kiváló képességű, tevékenységben, munkában fáradhatlan vezetőt, a bölcs főpásztort.

Kutnai és eörvistyei ZELENKA PÁL, a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület püspöke, miskolczi lelkész, főrendiházi tag, a Lipőt- rend középkeresztese, régi nemesi család sarja, 1839. augusztus 19-én született Csehbrézón, Nógrádmegyében. Családja Qiskra hadaival jött az országba a huszita harcok idejében. Magyar nemességet a család egyik hősi ivadéka, K>nizsynek a fekete seregben fegyvertársa, Zelenka János, Mátyás királytól kapott. Ősei közül a XVI. századtól kezdve többen mint evangélikus lelkészek és esperesek szolgálták egyházukat; igy Zelenka György (1670.) és Zelenka János (1672.), aki a vallásüldözések idejében, mint zólyomi főesperes 41 évi lelkészkedése alatt sokat szenvedett, de semmi üldözés és szenvedés sem bírta öt vallásos meggyőződésétől eltéríteni.