Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1908
87 A zászlóba szőtt havasi gyopár, mely a Magas Tátra hemény sziklatalaján szívós kitartással allja rr.eg a zord hideget, kevéssel beérő húmuson újból, meg újból nyílik, a szívósság, kitartás és szerénység jelképe. Legyetek az éleiben Ti is sorsotokkal oly megelégedettek, mint e virág; legyen lelketek ep oly tiszta, mint e hófehér világ és legyen jellemetek oly szilárd, mint a Tátra kemény sziklája!! O i líceumunk magasztos feladatnak cddigelé mindenkoron híven megfelelt. A tudomány fejlesztése mellett a vallás erkölcsi nevelést tűzte ki főfeladatául. E célok elérésében mindig szem előtt tartotta, hogy az élet oly sokfele küzdelmeiben esik az állhatja meg helyét, a ki nemcsak szellemben, hanem testben is erős és edze't. Legyetek tehát Ti is azon kedves fiaim, hogy líceumunk elöljáróságának áldozatkészsége és tanáraitok fáradozása ne legyen hiába való; igyekezzetek e kettős cél elérésében a tőletek telhető legjobbat megtmni, iparkodjatok intézetünk jó hirnevét emelni, legyetek azon, hogy ezen most felavatandó zászló alatt alma materünk dicskoszorújához egy egy babérlevelet szerezzetek! E zászló lebegjen szemetek előtt mindig és jusson eszetekbe szavam, ha azt mondom: »Vihar megtéphet, de szenny ne tapadjon hozzá soha«! Legyen igy 1 Isten áldása legyen e zászlóval, intézetünkkel és veletek!! Az a hatalmas éljenzés, mely e szavak nyomán felhangzott, legjobban bizonyítja, hogy a beszéd a hallgatóság szívében termékeny talajra talált. Ezután a lie. dalkör a »Honvédzászló« c. dalt adta elő igen kedvesen, majd Binder Jenő vallástanár szép ima kíséretében megáldotta a zászlót, amire kezdetét vette az avató ünnepély záróaktusa, a szögbeverés. Az áhitatos csendben elsőnek a zászlóanya emelkedett fel és a zászlóra kötve ajándékát, egy értékes selyem szalagot, csengő hangon e szavakkal avatta fel a zászlót: »Isten nevében ünnepélyesen felavatom e zászlót s kívánom, hogy a vele küzdőtérre álló ifjúság legyen müveit, testben erős, lélekben nemes s érzésben magyar minden időben!« A zászlószöget pedig e szavakkal erősítette meg: »Isten áldása legyen e zászlón és az alatta küzdő magyar ifjúságon!« Bevertek még szögeket: Ősz v áld György lie. felügyelő: Merítsen erőt, épséget és edződést e zászló nyomán a tanuló ifjúság! Dr. Tátray Gergelv egyházfelügyelő: Mens sana in corpore sano. Kirchknopf Gusztáv ev. lelkész: Legyen, a ki lobogtasson az Istennek, hazának és embertársainknak dicsőségére! Karátsony Zsigmond igazgató: Líceumunk tanári testületének nevében erősítem meg e szögeket azzal a hő kívánsággal, hogy Istennek, magyar hazánknak, evangélikus egyházunknak s ez ősi intézetnek dicsőségét hirdesse e zászló minden időben! Topper ezer Rezső tornaköri elnök: Ifjúság! Erős karral védd a hazát! Koller Károly nyug. tanár: E díszfelavatás alkalmával elvem volt és marad, hogy a test erősödik, elevenedik és nemesedik a tornazás által. S c h o 1 c z Frigyes nyug. tanár helyett Koller K. : Scholcz brigyes volt és marad a tanuló ifjúság Frigyese. Votisky Károly nyug. tanár: Mens sana in corpore sano.
