Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1907
vejének a palotája, melynek márvány lépcsőháza egy millió koronába került ; a Canal kanyarulatánál a Foscari palota, melynek szögletén az egyik Foscari üdvösségéért örök mécs ég; a renaissance stílű Balbi palota; a Palazzo Grimani; a Ca Doro, mely Velence tündérpalotája, stb. A vasúti in- dóház megtekintése után visszatértünk szállásunkra s hozzá láttunk a csomagoláshoz, mert éjfélkor már Trieszt felé kellett hajóznunk. Szitáló esőben, a legnagyobb sötétségben szálltunk a Márk térrel szemben horgonyzó hajónkra, mely sok utassal s nagy teherrakománnyal volt indulóban. Éjfélkor váltunk el a fényesen kivilágított Velencétől, melynek csodás szépsége teljesen elbűvölt mindnyájunkat s minél inkább távolodtunk tőle, annál jobban ábrándoztunk felőle. Piajónk, »Medkoviő«. a koromsötét éjben teljes biztonsággal haladt előre s hajnalban már feltűnt Isztria partvidéke s valamivel később Trieszt és környéke. Reggel hat órakor kötöttünk ki Triesztben, melynek nagy s védett kikötője biztosítja a város óriási forgalmát s Trieszt kereskedelmi fontosságát. Egyenesen szállásunkra, a »Hotel Metropol«-ba siettünk, majd a város megtekintésére indúltunk. Trieszt igazi kereskedő város, ennek jellegét viseli magán minden utcája s középülete. Igen csinos főtere van, melyen a városháza, a színház, az Oesterreichischer Lloyd palotája, távolabb a börze régi épülete emelkedik. Van nehány szobra is, de ezek nem nagy arányúak. A város alapos megtekintése után a Múzeumba mentünk, melynek minden gyűjteménye rendkívül érdekes s kiváló gonddal kezelt. A tenger világa igen szépen van képviselve, úgyszintén az állattára, valamint régiségtára. Méltó feltűnést keltettek az Egyptomból hozott múmiák, melyeket nem győztük eléggé csodálni. Néhány terem a római telepeken eszközölt ásatások értékes eredményét őrzi, főképen becses az Aquilejában eszközölt ásatás lelete. Innen a kikötő megtekintésére indultunk, honnan az osztrák kereskedelmi miniszter díszhajója ép akkor indult el. Ebéd után Miramáréha hajóztunk s a hajóról gyönyörködtünk Trieszt látképében. Egész úton két olasz énekes mulattatott minket s úgy érkeztünk Miramáréba, e földi paradicsomba. Az angolpark a kertészetnek valóságos remeke s a délszaki növények változatos csoportja csodálattal, sőt áhítattal tölti el a szemlélőt: ez a természet legszebb temploma. Nemsokára bebo- csátottak a kastélyba is, melynek fénye minden képzeletet felülmúl. Némely szoba valóságos képcsarnoka azoknak, kik a legújabb kor történetét nem megírták, hanem megcsinálták. Kiváló kegyelettel őrzik a szerencsétlenül járt Miksa mexikói császár s a Habsburgház többi tagjának emlékezetét. A sok szebbnél-szebb terem, a becses bútorzat, fényes díszítés, a remek kert, a hullámzó tenger valóban mesébe illő tündérkastéllyá varázsolja Miramárét. De elkövetkezett a válás órája s mi újból hajón ültünk s hallgattuk az olasz énekeseket, miközben tengerről néztük az impozáns kastély remek fekvését s a középkori lovagvárakra emlékeztető külsejét. Megérkezésünk