Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1907

magánvalót) tárja föl előttünk, nem kevésbbé biztos, mint a jelenségek tudása, melyet az érzékiség és értelem útján nyerünk. A hit és a tudás dualizmusát pedig mint láttuk áthidalja egy 3-dik közvetlen felfogásmód a sejtelem vagy érzelem, mely a jelenségek és a magánvaló összefüggését ismerteti meg.

Ezzel tulajdonképen már benne vagyunk a mi filozófusunk eszmekörében is. Már az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy Steiner nem tekinthető modern gondolkodónak, amint az természetszerűen nem is lehetett, különösen áll ez lélektanáról. Ila a lélektan történetét 3 korszakra osztjuk,1) melynek elsejében a lélek úgy szerepel mint az élet elve, másodikéban a lélektantárgyának azt tekintik, ami a belső észrevevés útján ismerhető meg (Locke), akkor Steiner lélektana ehhez az irányhoz sorozandó és az új modern lélektannak (melyet Lotze, Fechner, de főleg Wundt stb. indítanak meg és melyet jellemez: a lélek aktualitása, a pszichofizikai parallelizmus elve, vo- luntárismus, kísérlet alkalmazása stb.), csak legfeljebb egy-egy halvány eszméje csendül meg benne.

Lélektanának főforrása Fries, Handbuch der psychischen Anthropologie oder der Lehre von der Natur des menschlichen Geistes című müvének I-ső kötete. Szerinte a tapasztalati lélektan nemcsak leírja a lélek benső működéseit vagy jeleneteit, hanem azokat törvényekre viszi vissza és ezen törvényekből a lélek tehetségeit kimagyarázza. A lelki működések lelkünk tehetségeire vezetnek, mint a működések közös kútforrásaira. »De a tehetségek sem tekinthetők lelkünk működései közvetlen okaiúl, minthogy nem hozzák elő a lelki működéseket önmagokból, hanem azokat csak foganatosítják: annálfogva azokon kívül még egy indító erő kell, melynek azon működéseket tulajdonítjuk és amely a tehetségeket csak műszernek használja. Ezen erő a lélek.« Az emberi lélek.élő, eszes, érzéki lény. Az élet az érzékiség, a hozzátartozó emlékező tehetséggel és szokássa], az eszesség a társítás törvényeivel életünknek alakját teszik, életünk tartalma lelkünk működéseit foglalja magában, melyek tehetségekre vitetnek vissza és ezekből magyaráztatnak ki. A lélek alaptehetségei: az ismerő, érző és cselekvő tehetség. E szerint 3 részre oszlik a lélektani vizsgálódás ; 1. Az ismerő tehetség az igazság célja alatt; 2. a kedély vagy érző tehetség a szépség céljai alatt; 3. a cselekvési tehetség, melyet az értelem a jóság célja felé vezet.2) Az első rész a szemlélődési filozófiával, a második a vallás bölcseletével, a harmadik az ethikával áll kapcsolatban.

’) Guido Villa: Einleitung in die Psychologie der Gegenwart 12. lap, továbbá Dr. Rácz Lajos: Wundt jelentősége a filozófiában (fii. közlemények 1903). O. Flügel: Die Seelenfrage 62 s. k.-) Friesnél: I. Spekulatives Gebiet des Menschenlebensunter der Herrschaft der Erkenntniss. oder unter der Idee der Wahrheit. II. Contemplatives Gebiet des Mensehenlebens unter der Herrschaft des Gemütes oder der Idee der Schönheit. III. Das praktische Gebiet des Menschenlebens unter der Herrschaft des Willens oder der Idee des Guten.